Evangélikus Népiskola, 1894
1894 / 1. szám - Irodalom
26 Irodalom. Óvodai és gyermekversek. Irta Peres Sá n d or, a hódmezővásárhelyi áll. óvónőképző intézet igazgatója. Kapható Endrényi Imre kiadónál Szegeden és a szerzőnél. Ara 60 kr. — íme, mióta Pósa Lajos megteremtette a nemzeti gyermek-irodalmat, ő köré, mint vezér köré, jeles íróink egész csapatja sorakozott, A Pósa által szerkesztett „Én Újságom“ ma már a legkiválóbb munkatársakkal dicsekedhetik. Peres Sándor is az ő iskolájához tartozik. O is tud a gyermekek nyelvén, mint mestere. Verseit a 3—6 éves gyermekeknek szánta, de bizonyára lelki élvezettel olvassa a népiskola minden növendéke, mert az 50 versike mindegyike egy-egy megkapó jelenet a kis gyermekek életéből, s mindegyike a leghívebben fejezi ki a gyermek érzelmét s gondolkozásmódját. Melegen ajánljuk e derék müvecskét nemcsak a kisdedóvók vezetőinek, hanem az iskolai könyvtáraknak is Mutatványul álljon itt e szép kis vers: Hintázó. Hinta, hinta, jár a hinta, Hová rajta, jó Katinka? Megyek, megyek, meg se állok, Mig az égben ki nem szállók; Ott terem a legszebb virág, Egy kis angyal nekem is ád. Kis kötőmet tele szedem, S jövök haza egyenesen. Itthon vagyok, épen jókor, — Édes anyám összecsókol. Pál apostol élete és levelei. Irta dr. Masznyik Endre theol. akad. tanár, Pozsonyban. Szerző sajátja. II. füzet. Ára 35 kr. E füzet folytatja Pál életét, annak különösen azt az időszakát, melyet a rabbi iskolában töltött. Egyúttal alkalmat vesz magának szerző, hogy az ő világos és erőtelyes nyelvén kitüntesse a farizeus írástudók két ellentétes: szelidebb és szigorúb pártját. Érdeklődéssel várjuk a folytatást. A vágsellyei Iskolamester. Kép a magyarhoni evangéliomi protestáns egyház első rendszeres üldöztetésének idejéből. A „mi Otthonunk“ könyvesházának 2. s 3. füzete. Irta Stromp László, ev. theol. akad. tanár. Ára 10 kr. Megrendelhető „A mi Otthonunk“ szerkesztőségénél, Pozsony, Temetö- utcza 3. — Szerző téli olvasmányul szánta ezt ev. protestáns népünk számára. És mondhatjuk, hogy Somogyi Péter, vágsellyei iskolamesternek, hitünk e nagy hősének életrajza nagyon alkalmas prot. népünk vallásos hitbuzgóságának élesztésére. Oly hitbuzgó férfiút állít elibénk a szerző az első üldözések korából, a ki kész volt inkább börtönt, kínvallatást s ha kellett, halált szenvedni, semhogy Üdvözítőjüket elárúlták volna. Méltán sorakozik ez egyszerű, de világos és könnyed nyelvezettel megirt népkönyv, első társa „A vittenbergi fülemile“ mellé; kívánjuk, hogy azzal együtt kedves és állandó otthonra találjon minden protestáns családnál. Szives olvasóinkat felhívjuk; hogy terjeszszék e vallásos iratot a nép között. A kézügyességi oktatás. Fejlődési története, jelenlegi állapota és czéljai. írták: Schranz Mihály, a soproni kézügyességi iskola igazgatója és Bünk er