Evangélikus Népiskola, 1894

1894 / 10-12. szám - Ifjú Kapi Gyula: A Jankó-féle zongora

— 269 — alkalmazkodtak a zongorához, alkalmazkodjék most már a zongora az ujjakhoz. El tehát evvel a sisyphusi munkával — úgymond — a folytonos kísérletezésnek, a kezeknek illetve ujjaknak a zongorához való alakí­tásával, s kövessük inkább új elvünket t. i. a zongorának az ujjakhoz való módosítását. Sok éjjeli és nappali gondolkodásának eredményeként megszületett a zongora billentyűzetének új alakja. Legelsőben is szeretett tanárjával közölte tervét, ki eleinte kétkedett ugyan, de Jankó kedvét elvenni nem akarván, buzdította kitartásra nagy reformtörekvésében. Újúlt erővel kezdett ismét munkához. Gr. Eszterházy alkalmazottai között — kinél atyja jószágigazgató volt — találkozott egy ügyes asztalos, a kivel Jankó új hangszerét nagyjában jól-rosszúl összetákolta, a mely eleinte azonban gyermekjátékhoz hasonlított; de azért bizonyos zenei alakzatot már mégis ki lehetett rajta találni, pl. a chromatikus scála fel- és lecsuszam- lását stb. Bemutatva ezt tanárának — ki most már szintén meggyő­ződött annak előnyeiről — készséggel ajánlkozott vállalkozó keresésére, a találmány tökéletes előállítása czéljából. Az első hangszer, melyet Kotykiewicz (harmonium gyáros) Tatára neki elküldött, egy harmonium volt. Képzelhető, mily nagy lehetett öröme a hangszer láttára. De a nehéz, hetekig tartó fáradságos munka még csak most kezdődött, mert hátra volt még egy helyes ujjrendnek megállapítása. Ezen munkája közben nem egyszer kellett a város közönségétől hallania — mely azonban most büszkén vallja fiának — hogy fényes jövőjét, kilátásait tönkre teszi, egy ilyen bolon­dosán épült hangszer miatt, melyen még a „Kutya, kutya tarká“t sem tudja játszani. Kitartó munkássága meghozta a maga gyümölcsét, egyik darabot a másik után tanulta be, úgy, hogy már egy év múlva 1886-ban márcz. 24-én a következő műsor mellett tarthatta meg legelső concertjét Bécsben : Bach; Orgona fuga. Brahms: G-moll Rapsodia. Chopin: B-moll Sonata és Etűdén. Liszt; Erlkönig, Wanderer, Spinnlied. Székely: Magyar Raspodia. Jankó: Nütla keringő, az új zongorára alkalmazva. Wagner: Nászinduló, Tannhauserből. Ezekből látjuk, hogy nagyszerűen oldotta meg feladatát Jankó Nemsokára hazánkban is bemutatta zongoráját, igy pl. Sopronban is az „Irodalmi és Művészeti kör“-ben tartva előadásait, szerencsémre magam is szemlélője lehettem találmányának. A hatás, melyet elért valami rendkívüli volt, mint a méhek a megbolygatott kast, úgy vette körül az érdeklődő közönség Jankó zongoráját. Hamarosan akadt tanítvá­nyaival azután beutazta Európa nevezetes városait, mindenütt a leg­nagyobb sikert aratva. Külföldön, különösen Németországban nagyon is tudják méltá­nyolni e találmányt, nem is késtek soká annak a zeneiskolákba való bevezetésével, igy pl. bevezettetett már a berlini Scharwenka- és Stern- féle, továbbá a lipcsei, drezdai leghíresebb conservatoriumokban. Bécsben

Next

/
Oldalképek
Tartalom