Evangélikus Népiskola, 1894
1894 / 7-8. szám - Kund Samu: A néptanítókat legközelebbről érdeklő 1893. évi törvények és kormányrendeletek
202 — eljárást elrendeli, a közig, bizottság van hivatva a fegyelmi eljárást foganatosítani. (13. §.) Államellenes iránynak tekintendő minden cselekmény, mely az állam alkotmánya, nemzeti jellege, egysége, külön állása, vagy területi épsége, továbbá az állam nyelvének törvényben meghatározott alkalmazása ellen irányul, — történt legyen az akár tanhelyiségben, akár azon kívül, vagy más állam területén — élő szóval, Írásban, vagy nyomtatvány, képes ábrázolat, tankönyvek, vagy egyéb taneszközök által. (13- §•) 21. Az illetékes iskolai főhatóság kívánságára a törvényhozás által évről-évre engedélyezett összeg keretén belül a miniszter a 11 ik §-ban körülirt feltételek (15. 16.) és a 13. §-ban megjelelt következmények mellett (TG—20 p.) a tanítói fizetéseknek 400 frtig való kiegészítésére is segélyt nyújt. (16. §.) 22. A tanítói fizetések kiegészítésére vagy a korpótlék fedezésére az iskola fentartók kezéhez utalványozandó államsegélyt más czélra forditani nem szabad (17. §.) 23. Ily államsegélyben csak is a törvényben megállapított kelékkel biró tanító részesülhet. (17. §.) 24. A tanítók fizetési minimumának államsegély utján való kiegészítése fokozatosan legfeljebb három év alatt eszközlendo. (18. §.) II. Közvetlenül a tanulókra vonatkozó kormányrendeletek. 1. 1893. május 23-án 8077. Az izraelita vallásu tanulók szombat napokon az irás-, számolás- és rajzolástól felmentessenek, ha ezt szüleik, (gyámjuk, gazdájuk) ez aláírásra nézve hatóságilag igazolt írásbeli tolyamodyányban kéri. Tartoznak azonban az így felmentett tanulók az iskolában jelen lenni s szóbeli feleletre felhívhatók. 2. 1893. jul. 7-én 56344/892. sz. Oly tanuló, ki valamely súlyos vétség miatt az iskolából kizáratott, magán vizsgálatot tehet; mert a kizárás csak a nyilvános iskola látogatástól tiltja el az illetőt, de semmi esetben sem járhat olyan következményekkel, hogy a kizárt tanulót továbbra a magán utón való tanulhatás lehetőségétől is megfoszsza. 3. 1893. deczember hó 19-én 61662. sz. A szünnapoknak nem lehet czélja, hogy az ifjúság ezen napokon folytonosan tanulmányokkal és feladatokkal foglalkozzék és vezető nélkül magára hagyva dolgozván, súlyosabb munkát is végezzen, mint végezne ugyanazon idő alatt a rendes előadási napokon ; hanem az a czélja, hogy az ifjúság üdüljön és szórakozzék, testileg-lelkileg felfrissülve fogjon szünidő után a munkához; — a tanítók azon szokást, hogy a tanulókat szünidő alkalmával mindenféle házi feladatok elvégezésével, rajzok, Írásbeli dolgozatok, női kézimunkákkal, tömeges
