Evangélikus Népiskola, 1894

1894 / 7-8. szám - Kocor Márton: A nőnevelés ügyében

— 182 —

Számos irodalmi munkája hirdeti lankadatlan tevékenységét és kiváló tehetségét. Még Sárospatakon adta ki a skót úti leveleket. 1870. óta írt müvei közül a legkiválóbbak: a »Nevelés és a Társadalom,« »As iskolázás jelene Angolországban, a »Nők felsőbb oktatása.« Legnagyobb sikert a »Nevelés-tudomány kézikönyve« czímü nagy neveléstanával aratott. Ez utóbbi müvét száznál több angol, franczia, német, olasz paedagogiai munkák tanulmányozása után írta meg. Bár természetszerűleg idegen forrásokat használt könyvében a legerősebb nemzeti érzés buzog mindenütt. E magyar nyelven írt legjelesebb neveléstant közoktatás ügyünk nagyobb dicsőségére kiadó hiányában Felmérinek magának kellett kinyomatni. 1890. jelent meg és oly kelendőségnek örvendett, hogy rövid fél év alatt második kiadást ért.

Éltének java korában, munkásságának délpontján ragadta el a váratlan halál. A mélyen lesújtott család gyászában az egész magyar paedagogiai világ osztozik.

Legyenek méltó követői 1

Legyen áldott emlékezete ! Ladányi.

A nőnevelés ügyében.

WC'

A családnak magasztos hivatását, fontosságát, a társadalomra s az államra gyakorolt hatását úgy hiszem épen szíves olvasóim előtt kell legkevésbbé ismertetni és bizonyítgatni, mert hiszen szoros, sőt elválaszthatatlan viszonyban lévén vele hivatásuknál fogva, a tanítóknak van legtöbb és legjobb alkalmuk azt tapasztalhatni.

Hogy pedig a nő a családban és társadalomban minő szerepet játszik, — tudja még a nem tanító is. írtak is erről s ezzel kapcsolatban a nőnevelésről tanítók és nem tanítók czikkeket sőt könyveket is. Sőt annyira kimerítve látszik lenni e tárgy, hogy erről írni ma már — ismétlés számba megy. Merész dolog volna e tárgyban meghallgatást reményleni.

Azonban amit eddig hallottunk e tárgyban az jórészt elmélet volt. Szépen és jól írtak, de ennek gyakorlati voltáról kevesen győződtek meg. Pedig a sok jó elmélet közül a gyakorlat közpróbáját nem mindenik állja ki. Én tehát ezúttal a kérdés gyakorlati megoldásához akarok szólni. — Ne gondold szeretett kartársam, hogy valami új dologgal akarom terhedet szaporítani, nem! hiszen én is tudom, minő nehéz az iskola irányában a sok oldalról jövő, sok irányú követeléseknek megfelelni, — mert nagyon is részese vagyok sorsodnak. Tudom, hogy a szegény tanító a sok követeléssel szemben alig birja magát