Evangélikus Népiskola, 1894
1894 / 1. szám - Papp József: A földrajz-tanítás anyagának részletezése a népiskola IV. osztályában
14 emelkedésén a pannonhalmi benczés kolostor, aljában pedig Szt.-Márton mezőváros. Somlyótól éjszakra, a síkság szélén van Pápa népes város, reform, főiskolával. A Bakony közepén van Z i r c z, keleti szélén pedig Vár-Palota, kisebb városok. A Bakonyban sok kisebb-nagyobb patak ered. Éjszaknyugatra, a Rába felé folyik a Marczal s mellékvize a Tapolcza- A Balatonba ömlő patakok közül legnagyobb az Eger. Veszprémen át, kelet felé folyik a S é d. A M o ó r és Ki s-B é r közti völgynél a Bakony elvégződik s kezdődik a Vértes erdős hegyláncza, mely Tata vidékéig nyúlik. Tata nevezetes kőedény gyártásáról, vidékén márványt is fejtenek. A város mellett van a Tatai tó. Kis-Béren és Bábo 1 na-p usztán állami méntelep s mintagazdaság van. A Vértes dombjain sok szőlő terem, legnevezetesebb a moóri bor. Bőd ajk fürdőjéről nevezetes, A Vértes északkeleti kiágazása a Gerecse hegycsoport, mely a Dunánál végződik s nevezetes márványbányáiról.. A Dunára ereszkedő lejtőkön, különösen Nesz mély körül igen jó bor terem. A Bakony és Vértes keleti oldalán több ágból ered a Sárvíz, mely magába veszi a Sédet, és Székes-Fehérvár vidékén kiér a síkságra. Sz.-Fehérvár Dunántúl egyik legnagyobb városa (28,000 lak.), hajdan az ország fővárosa volt. A várostól keletre van a Velen czei tó, nagy nádasokkal. A Vértes és Gerecsei hegycsoporthoz csatlakozik a Pilisi hegycsoport, mely Esztergomtól Budáig, a Duna kanyarulata közt terül el, legmagasabb emelkedése a Pilis hegy (762 m.) Esztergomot, Visegrádot, Szent- Endrét, úgyszintén a budai hegyeket a Svábhegygyei és Gellérthegygyel már ismerjük a dunai utazásból- Esztergom vidékén gazdag kőszénbányák vannak ; a budai hegyek oldalán pedig kitűnő vörösbor termett, inig a filoxera a szőlőket el nem pusztította. A Vértes és a Pilisi hegyek oldalain számos ásványos forrás fakad; hévvizek vannak Budán, Tatán s Esztergomban, savanyúviz pedig M ohán, Székesfehérvár közelében.— Bakony-Vértes-Pilisi hegycsoport vidékéről tanultak átismétlése. A Balatontól délkeletre a Dráva és a Duna összeszögeléséig terűi el a dunántúli Alpok harmadik hegycsoportja, melyet összefoglaló néven Somogyba r a n y a i hegyeknek nevezünk. Éjszakon a Bakony kiágazásaitól a Balatonból kifolyó Sió választja el. A Sió kifolyásánál fekszik Siófok, híres balatoni-fürdőjével. A somogyi hegyekben ered a Kapos folyó, mely a Sióval egyesülve a csatornázott Sárvízbe szakad. A Sárvíz pedig mint már tudjuk Szegszárdon alul folyik a Dunába. A Sió és Kapos mellett fekszik Kaposvár, mely újabb időben nagyon emelkedik, áll. fögymnasiummal. A Kapos völgyétől délre esik e hegycsoport legmagasabb hegyláncza. a Mecsekhát (legmagasabb csúcsa 612 m.) Déli tövében van Pécs, Dunántúl legnépesebb városa (35,000 lak. sok iskolával; vidékén sok szőlő és gyümölcs terem, a hegyekben pedig kőszénbányák vannak. Nevezetes porczellán- s kőedénygyára is. A város szépségét nagyban emeli a négy tornyú püspöki székesegyház. A Mecsekhát nyugati kiágazása mellett van Szigetvár, melynek várát a hős Zrínyi Miklós védte 1566-ban a törökök ellen. A Mecsekhát keleti kiágazása a Zengő, az egész hegycsoport legmagasabb része (671. m. magas csúcscsal); a Duna felé, Szeg- szárd vidéken alacsony dombokban végződik, itt terem a szegszárdi vörösbor.
