Evangélikus Népiskola, 1894

1894 / 1. szám - Papp József: A földrajz-tanítás anyagának részletezése a népiskola IV. osztályában

10 — hoz, a Dunához, s e folyó mentén, utazási modorban, átvezetjük az egész országon. így a gyermek elöleges tájékozást nyer hazájáról, s fölkeltjük ér­deklődését a földrajzi ismeretek iránt. (Természetesen az ország ismeretébe dunai utazás által föképeti a Duna jobb vagy bal parti vidékein vezethetjük bele növendékeinket, az ország keleti felében e czélunkat inkább tiszai, az er­délyi részekben pedig maros-menti utazás által érhetjük el.) A Dunán való utazás alatt a következő földrajzi ismereteket szerzik meg növendékeink. A Duna hazánk határán túl ered, mire a határra ér, akkor már hajózható nagy folyó. A határon belefolyik éjszakról a Morva folyó, ennek a torkolatánál fekszik a határon, Dévény városka. Dévényen alul a Duna hegyek közé jut: jobb felöl itt végződik a Lajta hegység, balról itt kezdődnek a Kis-Kárpátok; utóbbi alján fekszik Pozsony vá­rosa (várrom), szép népes kereskedő s iparos város, régen főváros. Pozsonyon alul síkságra ér a Duna, ez a magyar Kis-Alföld. Itt a Duna esése csekély azért szétterül s ágakra szakad. A középső vagy főágat Öreg - Dunának, a két kisebb ágat pedig éjszaki és déli Kis-Dunának nevezik, Ezek ké­peznek két nagyobb szigetet, t. i. a Csallóközt és a Szigetközt. A déli Kis-Dunába ömlik Moson ynál a Lajta folyó, Győrnél pedig aRábcza és Rába. Győr nevezetes kereskedelmi középpont, a termékeny Kis-Alföld fő gabonapiacza. Győrön alul, Gyönyő (hajó-állomás) községnél szakad a Kis-Duna az Oreg-Dunába. Az éjszaki ág pedig még alább, Rév- Komáromnál folyik össze a főággal, de kevéssel előbb, Gutánál, fel­veszi a Vág folyót s torkolatánál a Nyitrát, melyek északról a Kárpátok­ból folynak, (Vág-Duna). Komáromnak nevezetes bevehetetlen vára, régen volt hajóépitése. Komárommal szemben van Uj-Szöny nagy vasúti állomás. — Meg kell jegyeznem, hogy tanításunkat mindig rajzolással kisérjük, s a gyer­mekek először is a táblára rajzolt vázlat-térképen tájékozzák magukat s csak azután viszszük át őket a kész fali térképre; ezen s a maguk kézi térképén az előzmények után már egész könnyűséggel felismerik a tárgyalt földrajzi viszonyokat. — S ezen eljárást mindig követjük, ha új tananyaggal van dolgunk. Komáromon alul nemsokára feltűnnek jobbról a Vértes hegység ágai; Nesz mély bortermő vidéke. Tovább Esztergom, a régi várhegyen épült nagyszerű templomával, az érsekprimás székhelye. Szemben vele, Pár­kány városkánál van a Garam folyó torkolata. Itt a síkság egészen elvég­ződik, jobbról a Pilisi hegyek, balról a Börzsönyi hegyek, majd az Ipoly folyón túl a Cserhát hegység ereszkedik meredeken a Dunára. Szép vidék. V i s e g r á d romjai, régi dicsősége. Balról nyílik a vidék, s a Duna délre kanyarodik. Itt fekszik Vácz városa, orsz. siketnéma-intézet- tel. Balról a hegyek eltörpülnek s utóbb elmaradnak, jobbról a Pilisi-hegyek tovább húzódnak a part mentén. Váczon alul a Duna a Szentendrei, utóbb az Óbudai és a Margitszigetet alkotja. Elérkezünk Budapestre, az ország fővárosába. — Budapest fő nevezetességeinek leírása: várhegy, királyi palota, Mátyás-templom, alagút, lánczhid, a m. tud. Akadémia palotája, bazi­lika, országház, nemzeti muzeum, színházak, vasúti pályaházak, az Andrássy-út,

Next

/
Oldalképek
Tartalom