Evangélikus Népiskola, 1893
1893 / 8-9. szám - Vegyesek
271 nak a. lehető legtágasabb tér biztosíttassák — nemcsak a közigazgatási beosztást, a városokat, folyókat, vasutakat, megyei utakat stb. tüntetik föl, hanem a mit eddig még sehol meg nem kiséreltek, feltüntetik egyúttal, a térkép keretéül alkalmazott szinezett rajzokban, az illető megye terményeit, lakossága viseletét, foglalkozását, a megye legfontosabb épületeit, vidékeit; sőt még ennél is tovább menvén: a megye területén lefolyt legfontosabb történelmi eseményeket is rajzban mutatják be. így pl. az előttünk levő csongrádmegyei térkép kerete a következőket ábrázolja : a megye czimerét, a szegedi rakodót, halász-szerszámokat, a csongrádi népviseletet egy parasztleányon és egy kanászon, a szegedi szappant, búzát, tengerit, dohányt, paprikát, egy ménest és végre bemutatja ügyes képben a pusztaszeri gyűlést. Hasonló módon van bekeretezve Krassó-Szörény megye térképe Herkulesfürdő rajzával, az oláh népviselettel stb. Hogy ilyenformán a földrajzi oktatás sokkal könynyebbé és sikeresebbé van téve, azt fölösleges bizonyítanunk. Örvendünk, hogy e becses újítást magyar paedagogusok kezdeményezik s óhajtjuk, hogy az új térképek használata terén is a magyar népiskolák legyenek az elsők. A kiadók, a kik eszméjüket szabadalommal is védik, igen olcsón, 20 és 30 krajczárjával árulják a térképeket. A közgyűlés minden vita nélkül elfogadta a soproni főiskola érdekében az állammal kötendő szerződést, mely szerint az állampénztár egyszer mindenkorra 30,000 forinttal járulna a főiskolai építkezéshez, az évi kiadásokhoz pedig évi 11.000 forinttal, s ennek fejében 4 tanárt a kormány nevezne ki képesített evang. egyének közül. — A felállítandó kér. leánynevelő-intézet javára a Kőszeg városi ev. egyház tett legkedvezőbb ajánlatot: két utczára nyíló szép telket s 11.000 frt alaptőkét. A kerület az ajánlatot elfogadta, az intézetnek Kőszegen való felállítását elhatározta; a kiküldött bizottságot az ügy akként való megoldására utasította, hogy az intézet a jövő év őszén megnyitható legyen. Közgyűlési határozat szerint a Zsedényi-alapból 1884-tól kezdve nem 9 tanító fog 100 írtjával részesíttetni segélyben, hanem 10 tanító 80 írtjával, mert az alap jövedelme csak ennyit bir meg. Indítvány tétetvén arra nézve, hogy az egyetemes egyház theologiai akadémiája az ismételten előforduló pánszláv üzelmek miatt Pozsonyból valamely magyar városba helyeztessék át: határozatképen kimondatott, hogy az egyetemes gyűlés fefkérendő, miszerint a dunáninneni egyházkerületet a legerélyesebb intézkedések megtevésére hívja fel. Protestáns árvaházak Debreczenben. Debreczen város legutóbbi közgyűlésén elhatározták, hogy az u. n. protestáns árvatartó alap a két evang. egyháznak, árvaház létesítése végett autonom kezelésre kiadassák. Az alap, melynek egyik részét már régebben kiadták a róm. katolikusoknak, kevés hiján 300,000 frt, lélokszám arányában akként osztatik meg, hogy az ev. ref. egyház 291.897 frtot, az ág. ev. egyház pedig 6266 forintot kap. Az átadás 1894. január 1-én fog megtörténni. Küzdelem a magyar nyelvért. Békésmegye közigazgatási bizottsága utasította B.-Csaba községét, hogy a tanyai iskolák közül kettőt az ág. ev. egyház kezeléséből vegyen át, mert noha az egyház külön hatósági felszólitással kötelezve is volt rá, egy éven belül nem vitte be a tanyai iskolákba a magyar nyelvet. Ezt az ügyet nem rég tárgyalta a városi közgyűlés, a hol a kérdés
