Evangélikus Népiskola, 1893

1893 / 8-9. szám - Schranz Mihály: A kézügyességi oktatás Svédországban

221

A kézügyességi oktatás előnyei között talán az sem épen jelentéktelen, hogy általa az ifjúságban az iparos pálya iránt nagyobb kedvet és hajlamot lehetne kelteni és ezáltal a szellemi proletárok számát fokonként csökkentenők. Meg vagyok győződve, hogy önök egyetértenek velem abban, miszerint a kézügyességi oktatás igen jól felhasználható volna bármely iparos pályára való előkészítésre s azért én erősen hiszem, hogy épen az iparoskörökben, ha majd ezek időfolytán önnön tapasztalatuk révén ezen oktatás üdvös voltáról meggyőzödnek, lesznek a kézügyességi tanítás leglelkesebb támogatói, mint a hogy az a külföldön már sokfelé tapasztalható, hol az iparosmester első sorban azt az ifjút keresi, a ki valamely kézügyességi iskola látogatásáról, bizonyítványt tud felmutatni.

De tekintsük most a dolgot más oldalról! Vájjon az az ifjú, ki valamely szellemi munkával járó pályára készül, ki pl. tanulmányai sikeres befejezése után orvos, gazdász, technikus stb. akar lenni: nem vehetné-e felnőtt korában egyáltalában hasznát, ha a gyermekkorban ily kézügyességi tanításban részesül ? Nem természetes dolog-e, hogy pl. az orvos, ki első operáczióit végzi, sokkal biztosabban kezeli eszközét, ha a nagy felelősséggel járó munkához kezeinek öntudatos biztos használatát a maga idején megszokta. Avagy a technikai pályán működőnek mennyire gyorsíthatja és biztosíthatja a sikeres haladást, ha a kézügyességi oktatás által pályáján oly sokszorosan érvényesíthető előismereteket nyert. Állítom, hogy a kézügyesség tanulása még a tudósokat is megóvná attól a közmondásos szögletességtől, egyoldalúságtól, ha a theoretikus Studium mellett némi kis időt ennek is szentelnének.

Szóval : valamint az Írás, olvasás és számolás, épen úgy a kézügyesség tanulása is minden állásbeli emberre nézve szükséges és előnyös.

Ezekután arra kérem önöket, kísérjenek el engem Svédország második nagyságú városába: Gothenburgba. Gothenburg a Göta folyónak a Kattegatba való torkolatánál fekszik és körülbelül háromszor annyi lakosa van, mint Sopronnak. A város szabályos, egyenes, széles utczáival, szép tereivel valósággal nagy város hatását kelti az idegenben. Az utczák jórészét csatornák szelik át, melyeken több, mint 20 akkép épített hid vezet keresztül, hogy alattuk kisebb hajók átbo- csáthatók és igy az árúk egészen a város beljesébe szállíthatók. A várost nagykiterjedésü, szépen gondozott ligetek környezik, melyeknek a köröskörül emelkedő granithegyek szolgálnak természetes szegélyül Gothenburg különben a szó igazi értelmében gyári- és kereskedő város s mint ilyen első Svédországban. Jóllétről és folytonos előre haladásáról tanúskodik már a városnak külső képe is. Lakóit a közügy iránti lelkesedés és jótékonyczélokra való áldzatkészség jellemzi. Az iskolaügy kifejlődött; lépten-nyomon tanintézetre találunk, ellenben a nálunk oly gyakori vendéglők teljesen ismeretlenek,