Evangélikus Népiskola, 1892
1892 / 5. szám - Adorján Ferencz: Az iskolai mulasztások körüli teendőink
146 Az ezt igazolni nem képes tanköteles gyermeket a tanító az illetékes első fokú egészségügyi hatóságnak (szolgabiró, polgármester, rendőrkapitány, 1. az 1876. XIV. t. ez. 4. §-át) a felvételtől számított 3 nap alatt bejelenteni tartozik; a hatóság pedig a gyermek beoltása iránt megteszi a kellő intézkedéseket 12. §. . . . Azon elemi népiskolai tanító, ki a jelen törvény által reá vonatkozóig kimondott kötelezettségének nem felel meg, az 1876. évi XIV. t. ez. értelmében 10 írttól 50 írtig terjedhető pénzbüntetéssel bűntettetik.“ Ajánlatos, hogy a tanév ünnepélyesen nyittassák meg az iskolában, esetleg a templomban, az iskolaszék, elöljáróság és szülők jelenlétében, a lelkész által tartott rövid beszéddel Ajánlatos azért, mert ezen eljárás nemcsak, hogy a tan- ügyre van jótékony hatással, de a tanítónak tekintélyét is emeli. Azon szülőket, kik a beiratásra kitűzött napon nem hozták fel gyermekeiket az iskolába, a lelkésznek és tanítónak, illetőleg az iskolaszéknek meg kell hivatni annak kipuhatolása végett, hogy nem járatják-e gyermekeiket más iskolába, vagy nem gondoskoduak-e másképen azoknak oktatásáról. Azt mondja u. i. az 1868. XXXVIII. t. ez. 6. §-a, hogy: „a szülőknek és gyámoknak szabadságában áll, gyermekeiket háznál, vagy bármely vallású magán- és nyilvános intézetekb e, úgy szintén más helységben levő tanintézetben neveltetni. Erről azonban a szülők vagy gyámok a helybeli iskolai széknek bélyegmentes bizonyítványt tartoznak előmutatni; valamint az illető iskolai hatóságok is kötelesek ügyelni, hogy az ily gyermekek legalább is oly oktatásban részesüljenek, minőt a törvény szerint berendezett nyilvános elemi népiskolában nyerhetnének és a kötelezett évek tartamáig taníttassanak. 7. §. A háznál tanult növendékek kötelesek évenkint vizsgát tenni le valamely megfelelő nyilvános tanintézet illető tanítói előtt “ Ha azután az tűnik ki, hogy a szülék a törvény határozott rendelkezése ellenére fogták otthon gyermeküket, meg kell őket inteni s erkölcsi okokkal kell őket gyermekeik iránti kötelességeik egyik legfontosabbikának teljesítésére buzdítani. E mellett azonban szükséges, hogy figyelmeztessük őket a törvényre is s kijelentsük, hogy további kötelességmulasztásuk esetén annak segítségét fogjuk igénybe venni. Ily eljárásra utasítja a lelkészt dunántúli „Egyházi rendszerünk“ 228. §-a. Jó, ha az ily hanyag szülőkkel szemben nemcsak egyszerűen hivatkozunk a törvényre, hanem fel is olvassuk előttük az 1868. XXXVIII. t. ez. 4. §-át, mely szerint: „Ha a szülő (gyám vagy gazda) a tankötelezett növendéket az iskolától visszatartja, ebbeli kötelességének teljesítésére komolyan figyelmeztetendő. És ha az e czélra szolgálható erkölcsi eszközök felhasználása sikertelennek bizonyulna be, s a tan- kötelezett növendék az iskolától továbbra is visszatartatnék: a kötelességét ekként teljesíteni nem akaró szülő (gyám vagy gazda) első Ízben 50 krra, második ízben 1 írtra, harmadik ízben 2 írtra, negyedik Ízben 4 írtra bűntettessék az iskolai pénztár javára. SŐt ha még ezen négyszeri büntetés sem téríteué a szülőt (gazdát vagy gyámot) kötelességének teljesítésére: akkor az illető iskolaszék erről a felsőbb iskolai hatóságnál jelentést tesz, mely aztán az iskolától visszatartott tanköteles gyermek számára a községi hatóságnál külön gyám rendelését is szorgalmazhatja. Ha eme megintés nem használ s a gyermek tovább is mulaszt, be kell jegyezni a mulasztási naplóba s a hónap 15-én ki kell Írni mulasztó gyanánt a
