Evangélikus Népiskola, 1892
1892 / 4. szám - Kapi Gyula: Comenius Ámos János
100 dolgokkal együtt. Jól tudja Comenius, hogy a nyelvek tanításánál is a természetes, az emberi fejlődés útját követő módszer a leghelyesebb. Azért a »Janua reserata* a különféle ismeretek köréből egész kis encyklopaediát nyújt a növendéknek, s a nyelvtani szabályokat és alakokat —• az inductio alkalmazásával — előre bocsátott konkrét példákból vonja le. A száz fejezetből s ezer mondatból álló mű a következő ismeretkörökbe vezetik a tanulót: természetrajz, embertan és lélektan, technológia, családi és polgári élet, iskolák, tudományok, erkölcs, játék, halál, isteni gondviselés és angyalok. Comenius ismerte azt az újabb bölcseleti irányt, melyet az angol Baco »Instauratio magna"-ja nyitott meg, s a mely azt hirdette, hogy minden dolog helyes felismerése a szemlélettől függ. E philosophiai elvnek akart Comenius az oktatásban érvényt szerezni, midőn a “Janua reserata“-ba foglalt reális ismeretek kiegészítéséül megírta az «Orbis pictus*-t. Magyarország egynémelyik iskolája, mint a gyulafehérvári és sárospataki a 17-ik században magas, szinte európai színvonalon állott. Bethlen Gábor, a Rákóczyak s Lórántfi Zsuzsánna fejedelmi bőkezűsége nem egy hírneves külföldi tudóst ültetett magyar tanári székbe. Lórántfi Zsuzsánnának köszönhetjük, hogy Comenius is eljött hozzánk s munkásságának, hírnevének zeníthjén, 1650-ben a sárospataki alma maternak ajánlotta fel szolgálatát. Jól esik tudnunk, hogy Comenius a Sárospatakon töltött négy év alatt, első sorban a magyar tanuló ifjúság használatára irta az Orbis Pictust, melynek magyar kiadása e czimct viseli: “A látható világ, azaz e világon levő minden jelesebb dolgoknak és ez idei élethez tartozó foglalatosságoknak lerajzolások és megnevezések". Az »Orbis pictus" 152 képpel illusztrálja a "Janua reserata» szövegét, rajzokban mutatja be a dolgokat, melyeket részletes leírások tesznek érthetőbbekké. Comenius oly fontosnak tekintette a szemleltetés útján való ismeret- szerzést, hogy a »Janua reserata“ s »Orbis pictus* egyes szakaszait iskola színjátékokká is feldolgozta s azokat a sárospataki iskola növendékeivel a néző közönség nagy gyönyörűségére előadatta. Mint a bemutatott munkákból látjuk, Comenius kora egyoldalú tudományossága helyébe a gyakorlati élet minden ágára kiterjeszkedő s az emberi lelket minden irányban foglalkoztató általános műveltséget, az ő kifejezése szerint: pansophiát akart állítani. Mert meggyőződése szerint az ily műveltség felel meg az ember természetének, s csak az ily műveltség adhatja meg a szív és lélek harmóniáját, nyugalmát s boldogságát. S Comenius egész működésének legvégső czélja az emberi nem boldogsága, Isten országának terjesztése, a legtisztább humanismus volt. Humanismus, de nem világpolgárság. Comenius a nevelésben az egyetemes emberit akarja ugyan érvényre emelni, de e mellett az első paedagogus, a ki latin nyelvű tudományosság helyett anyanyelven szóló műveltséget kíván az ifjúságnak adni. Mintha már ismerné korunk azon jelszavát, hogy nyelvében él a nemzet, oly buzgalommal sürgeti majd minden munkájában a
