Evangélikus Népiskola, 1892
1892 / 5. szám - Schranz Mihály: A kézügyességi tanítás Svédországban
zetnek, mindenekelőtt bizonyos általános kézügyességet sajátíttatván el növendékeivel-. Hogy pedig az e tekintetben már nagyon előre haladt külföld tapasztalatait mi is érvényesíthessük, múlt nyáron egyletünk megbízásából Német-, Dán- és Svédországba utaztam azon szándékkal, hogy Nääsben, Svédországban egy hatheti kézügyesitő tanfolyamot végezzek: összesen 62 napot szenteltem az ügy tanulmányozásának. Svéd- és Németországban, a hol nagy tért hódítottak maguknak a dánok eszméi, már a nyolczvanas évek elején észre lehetett venni, hogy a háziipar tanításánál a nemzetgazdászati szempontot háttérbe szorítják és a fősúlyt a munka paedagogiai oldalára fektetik Németországban a házi szorgalmi gyakorlatokból kifejlődött a nevelő kézimunka fiuk számára, Svédországban pedig a tulajdonlapéin kézügyességi tanítás; és utazásom czélja az volt, hogy megismerkedjem közvetlen forrásból azon móddal, mely szerint külföldön a nevezett gyakorlatokat tanítják. Eleinte azon szándékkal akartam elutazni, hogy Német és Svédhon kéz- ügyesítő intézeteit csak hospitálva fogom meglátogatni, a mi természetesen reám nézve sokkal könnyebb és olcsóbb lett volna; később azonban arra a megállapodásra jutottam, hogy az ügynek sokkal többet használok, ha egy tanfolyamot tényleg elvégzek, minthogy igy alkalmam van oly intézet beléletét és éltető szellemét megismerni, a mit csupa hospitálással nem érhettem volna el; azért önként ajánlkoztam arra, hogy Nääsben elvégzem a tanfolyamot, miután tudomásomra jutott, hogy Svédországban nemcsak hogy legjobban ki van fejlődve a kéz- iigyesítŐ gyakorlatok tanítása, hanem a mi háziipari munkáink tanításához egyszersmind az áll legközelebb, és tényleg tapasztalataim alapján kijelenthetem, hogy az ottani tanításmód és követett irány a leghelyesebb. A nääsi tanfolyam elvégzésére annál szívesebben vállalkoztam, mintán nőm is kijelentette, hogy ő is részt vesz a tanfolyamban, miután a tanfolyamra való beiratkozása okleveles gyerrnekkertésznő létére nem járt semmi nehézségekkel. Eleinte ugyan ez a dolog kicsit aggasztott, azonban annál boldogabb voltam nőm mellett későbben, midőn meggyőződtem arról, hogy egyedül azt a kedvező eredményt nem értem volna el és hogy nélküle nem képviselhettem volna oly előnyösen édes hazánkat. Nem épen megvetendő eredmény többek között az, a mit ott elértünk, hogy 13 nemzet képviselői előtt megmutattuk, hogy a magyarok is tudnak szorgalmasan és kitartóan dolgozni, és hogy nincs joga senkinek bennünket más nemzetek mögötti elmaradással vádolni; mindez ösztön volt reám nézve, hogy minden lehetőt elkövessek, az irántunk táplált előítéletek eloszlatására; és erre az eredményre büszkék lehetünk; és midőn a tanfolyam végén tanítónk kijelentette, hogy a reá bízott osztályban én tettem a legszebb előmenetelt, az annyival is inkább örvendetes volt rám nézze, miután e kitüntetés első sorban is drága jó hazámat illeti. Most tehát kérem Önöket, kövessenek engem gondolatban Drezdán, Lipcsén, Berlinen és Kopenhágán át Svédországba, Niiiisbe, mely utazásom végczélját képezte. Kopenhóga felől érkezve Helsingborgban lépünk először svéd földre, a mely termékenység tekintetében összesem hasonlítható áldott jó hazánk termékeny földével. Az óriási gránitsziklák komoly hangulatot keltenek az utasban, de a szép élénk zöld erdőségek, melyekben itt-ott egy magánosán álló tanyát pirosra festett faházikóival pillantunk meg, az egész vidéknek barátságos szint kölcsönöz.
