Evangélikus Népiskola, 1889
1889 / 9. szám - Papp József: Részletes tanmenet a lakóhelyismertetés tanításához
267 39—46. óra. 3. A lakóhely állatai. Kiindulás az ismert házi állatokból, csoportosítás azok köré. Emlősök ; ragadozók (menyét, medve); rovarevők (vakond), sündisznó); kétcsülkűek (őz, szarvas); egy patások (öszvér), rágcsálók (mókus, ürge); sok csülkűek (vaddisznó); repülők (denevér), Megemlíthető némely ismeretesebb külföldi emlős is: oroszlán, tigris, teve, elefánt, s a majmok. — Madarak; ragadozók (sas, héja, bagoly, keselyű); éneklők (kanári, pacsirta, fülemile, rigó, czinke, pintv, sárga rigó, tengelicze, seregély, szarka; — csóka, varjú, holló); úszók (hattyú, gödény); gázlók (gém, bibicz, daru); tyúkfélék s galambok (fürj. fogoly, fájd, gilicze); kúszók: (kakuk, harkály). Külföldiek: papagály, strucz. — Halak (fogas, pisztráng, kecsege, aranyhal) és hüllők (teknősök). — Rovarok; bogarak, lepkék; méh, darázs, hangya, légy, tücsök, sáska. Pókok és rákok. Puhatestűek: csigák, kagylók, férgek (giliszta, piócza). — Az állatország. (L. II. Olv. k. 84. sz. 3. pont). Az állatok, növények és ásványok összehasonlítása. A természet 3 országa. 47. óra. A lakóhely légköre. A levegő s annak tulajdonságai és hőmérséke. A levegő mozgása, a szél. (L. Tankönyv: 140. sz. 8. pont.) 48. óra. A viz körútja. Az éghajlat, az évszakok. Jegyzet. Ez időben tárgyalandó a II. olv. k. 77. sz. darabja. 49—51. óra. A szülőhely egén látható jelenségek. 1. A nap és járása. Az égbolt (alak, szin). A szemhatár. A nap útja s a napszakok. (L. Besz. ért. gyak. 56. s 72. óra). — 2. A nap útja és az évszakok. Az évszakok kezdete; nap- és éjegyenlőség: a nap keltének s nyugtának ideje a különböző évszakokban; a nappalok és éjjelek hossza. A nap kelési és nyugvási pontjának elhajlása a keleti és nyugoti ponttól, éjszak s dél felé. Ennek feltűntetése rajzban. — 3. A hold és járása; változatai, a hónap. A hold a naptól nyeri fényét. A csillagok (alak s fény). A csillagképek: gönczölszekere, kaszás, fiastyúk, tejút. Rajz! Jegyzet. Ez időben tárgyalandó a II. Olv. k. 19., 20., 21. s 22. sz, darabja. 52—54. óra. A lakóhelyről, annak határáról, légköréről s egéről tanúltak ismétlése. (Tankönyv: 140. sz. 1—8. pout. II. Olv. k. 19., 20., 84. sz.) 55—60. óra. A lakóhely távolabbi környéke v. vidéke. A megye földrajza. Sopron környékének térképe; tájékozás azon. (Ismétlésül.) Az első órakör. Mindaz ide esik, a miről a 21—26. órában szó volt. Csalánkert. Fegyház, halászkunyhó, fürdőház, varisi vendéglő és vadászlak. A szomszédos községek az utak mentén: Balf, Kópháza, Harka, Bánfalva, Ágfalva, Somfalva, Rákos. Balfon kénes fürdő. A győr-sopron-ebenfurti és a déli vasút. — A második órakör. Az utak, hegyek folyók tovább rajzolása. A Dudlerszerdő végződik; a Somfalvi hegyek, az Ikva eredete, a Brennbergi hegyek. Fertő. Községek: Klimpa, Medgyes, Boz, Német- Keresztúr (a csepregi utón; savanyúvíz), Nyék, Ritzing (bánya), Brennberg (bánya), Lépesfalva, Kertes és Darufalva (bécsújhelyi úton). — A 3-ik órakör. Yulka folyó, Czinfalva (czukorgyár), V.-Pordány, Félszerfalú (czukorgyár), Sz.-Margita, Buszt, Hidegség, Homok, Kis- és Nagy-Gzenk (czukorgyár), N.-Barom, Lakompak, Nádasd, N.-Marton s Zemenye községek. — A 4-ik órakör. A Lánzséri hegyek; a Fertő melléki hegyek végződnek; Rozália s a Lajtahegység. A Yulka forrása és torkolata. Vulkánielléki lapály. Csáva patak. Községek: Szárazvám, K - és N.-Höflány, Kis-Marton, Sércz, Okka, Hegykő, Pinnyc. Kövesd, Csáva, Kabold, Fraknó,
