Evangélikus Népiskola, 1889
1889 / 9. szám - Papp József: Részletes tanmenet a lakóhelyismertetés tanításához
266 17.—19. óra. A lakóhely mint polgári község. A család, a község. Az elöljárók. Városház. Községi adó. A lakosok, vallásfelekezet és nemzetiség szerint. A községek nagyság szerint. A községek keletkezése. (L. Tankönyv: 140 sz , 2—4. pont.) 20. ó r a. Ismétlés. Lakóhely, helység, község, lakosok. 21. —23. óra. A lakóhely vidékének fölülete. Sík, domb, hegy, völgy. Sopron környékén van: a somfalvi és kópházi lapály, a kuruezdomb, a téglavető s a fertőmelléki dombok, a bécsi domb — puskaporos torony, — LÖwer-dombok. Téglavető, kaszárnya, szélmalom, vágóhíd, gyümölcsösök, gesztenyések. A Dudlersz- erdo, Fertőmelléki hegyek, a Pintytetovel, a Károlymagaslat, — Válással, — Vashegy, Nándormagaslat, Várhely. A térség rajza a térkép. Az eddigiek térképi felvétele. Az emelkedések oldala lejtős v. meredek; töve, teteje v. csúcsa. A mélyedések keskenyek v. szélesek; hegyszoros. Hegyláncz, hegycsoport; havasok, tűzhányók. (L. Tankönyv: 140. sz. 5. pont.) Földrajzi szemléltető kép. 24.—26. ó r a. A lakóhely vizei. A kút vize mesterségesen ásott gödörben gyűlik össze. A forrás magától bugyog fel. (Deákkut). Csermely. (Deákkuti cserm.) Patak. (Kákpatak, Ikva). Folyó. (Ikva). A folyó medre, partja, torkolata. Vizesés. (Zsilip). Állóvíz: tó, mocsár, posvány. (Kis- és Nagy-Tómalom, Fertő). Sziget, félsziget; földszoros, öböl. Tenger. A tanultak térképi felvétele, a felületi viszonyok s az utak ismétlésével. (L. Tankönyv: 140. sz. 6. s 7. pont.) 27. óra. Ismétlés. Sopron környéke. A kész fali térkép bemutatása; tájékozás azon; a jelek magyarázata. 28. —30. óra. Az eddig tanúltak ismétlése. (Az átismételt tananyag velejét a tanító kérdésekbe foglalva, tanítás közben, a táblára Írja, s a gyermekek csendes munkául kidolgozzák.) Jegyzet. Ez időben tárgyalandó a II. Olvasókönyv 16., 18. s 23. darabja. 31—33 óra, A helység határának természetrajzi viszonyai. 1. Ásványi termények. Határunkban elofordúl: a mészkő, csillám, kőszén. (Kőfejtő, bánya). Más kövek: homokkő, márvány, kréta, palakő, gipsz, gránit, kova stb. Ezek szemléltetése. Használatuk. — A kövekből (sziklákból), ha elporlanak, termőföld lesz. Meszes, homokos, agyagos talaj. A trágyázás, — Erezek v. fémek: vas, réz, ólom, arany, ezüst stb. Az érczek olvasztása; a gyárak. Használat. — Éghető ásvány: a kőszén, kén, petroleum. Sófélék. Az ásványország. — Áttekintés. (L. II. Olv. k. 84. sz. 1 pont. Eredményűi be is tanítandó. Irálygyak. feladat.) 34—38. óra. 2. Növényi termények. Fafélék: fák és bokrok. Tűlevelű és lombos fák: erdeiek s kertiek. Ezek felsorolása, szemléltetése s használatuk. (L. Besz. ért. gyak. 11., 12., 69., 70. óra.) A fák ültetése, nemesítése, ápolása; a gyümölcs. — Bokrok; erdeiek: galagonya, mogyoró, kökény, gyalogfenyő; kertiek : ribiszke, pöszméte v. egres, szőlő, gyümölcscserjék, — rózsa, orgona, jázmin, bodza, fogyal stb. díszcserjék. — Fűfélék: gabonaneműek, takarmányfélék. Ipari növények: len, kender, dohány; konyhai vetemények, kerti virágok: tulipán, liliom, nárczisz, rezeda, jáczint, georgina, viola, fukszia, pelargonium stb., mezei virágok: nefelejts, harangvirág, kökörcsin, mécsvirág, árvacsalán stb.; dudvák: paraj, csalán, konkoly stb.; mérges növények: bürök, maszlag, farkas cseresnye, csalmatok, kikerics, csomorika stb. — A gombák (mérges és ehető), a mohok. — A növényország. Áttekintés. (L. II. Olv. k. 84. sz. 2 pont. Irálv-gyak.)
