Evangélikus Népiskola, 1889

1889 / 3. szám - Papp József: A vallásoktatás protestáns népiskoláinkban

n

gyakorló-iskolánknak szól, mert hiszen olyan tanmenetet, mely minden iskolában egyformán keresztülvihető volna, készíteni nem lehet. Minthogy a gyakorló-iskolában az 1. és 2. osztály képez — külön tanteremben — egy csoportot, a tantervtől annyiban eltértünk, hogy nevezett osztályokkal végezzük el a II. csoport számára kiszabott tananyagot, és pedig nem két évfolyamra osztva, mint a tanterv kívánja, hanem — tekintve kedvezőbb viszonyainkat s a rendelkezésünkre álló teljes 10 hónapot — évről-évre.

Megemlítem még, hogy a tanítás alapjául Turcsányi Andor „bibliai történeteit“ (I. rész) veszszük. A könyvet a 2. osztálybeliek kezökbe kapják, de a tanítás szabadon történik. A tanításra hetenként 3 (egész) órát, s így — a szüneteket leszámítva — 35 héten át 105 órát fordítunk.

Az alább következő részletes tanmenet teljesebb megérthetése végett szükségesnek tartom még az egyes leczkék tanításának menetét s tanítás- módját is röviden összefoglalva előrebocsátani.

1. A történet előkészítése. Ez akképen történik hogy a történetben előforduló s a gyermekek előtt ismeretlen fogalmakat és kifejezéseket előre megmagyarázzuk, általában őket elolegesen tájékoztatjuk az elmondandók felöl. Természetesen ezen pont, a hol szüksége fenn nem forog, el is maradhat.

2. A történet elbeszélése. A tanító lehetőleg a biblia nyelvén, szabadon, folyékonysággal és melegséggel adja elő a történetet.

3. A tárgyalás. A tanító a történetet alkalmas pontoknál szakaszokra osztja, s szakaszonként — az összefüggést nem zavaró rövid magyarázatokkal kisérve — újra elbeszéli. A bonyolódottabb mondatszerkezeteket ilyenkor igyekezzék szétbontani; a szereplő személyeket mindig idéző mondatokban beszéltesse; a kép színezésére szolgáló, gyakran mellékesnek tetsző részleteket ne mellőzze.

4. A történet elbészéltetése. Kezdetben kérdések segítségével történik, azután szabadon, egyfolytában. A kérdések úgy alakítandók, hogy a gyermek a könyv szavaival tudjon felelni- Ne csak a történet szövegét foglaljuk kérdésbe, hanem a magyarázatokat is. Elmondatás közben ne segítsük a gyermeket az első szó, vagy mondat megkezdésével.

5. Az alapgondolat kiemelése. A történetben rejlő erkölcsi eszmét már e fokon is ki kell vonnunk, és pedig, a mennyire lehet, vezessük rá a gyermekeket kérdéseink által. Az így felismert alapeszmét azután fejezzük ki megfelelő szent- Írási mondattal, énekverssel, közmondással, vagy egy-egy szép költeményrészlettel, melyeket a gyermekek meg is tanulnak.

0. A szemléltetési képeket, ha vannak, mindig a szakaszonként való tárgyalásnál használjuk.

7. A tanítás alakja, mint az eddigiekből is kitűnik, részint előadás, részint a kérdezgetés. Ismétléskor a gyermekek szabadon, egyfolytában beszélik el a történetet, de a hol szükséges, kisegítő kérdéseket alkalmazunk.

Jegyzet. Az egyes órák mindig a megelőző órában tanultak felmondatásával kezdődnek, s az újonnan tanultaknak leczkéűl való feladásával végződnek. Megjegyzendő, hogy az anyagnak már az iskolában jóformán be kell gyakorolva lenni.

Es most térjünk át a tananyag részletes beosztására.

1. óra. Beszélgetés Istenről. (Az 1. oszt. kedvéért). Az Isten az égben