Evangélikus Népiskola, 1889
1889 / 1. szám - Vegyesek
31 újabb felvirágzását várjuk attól, mert az csak buzdítani és emelni fogja a tanítókat, ha közvetlen fölügyelőjök a lelkész, nehéz munkájokban szakavatott tanácsadójok is lesz. Úgy hiszszük az új intézkedés megpendítőit is ezen intenczió vezérelte. A soproni theologiai intézet harmadéves hallgatói kevéssel a határozat hozatala után meg is kezdték a helybeli tanítóképző gyakorló-iskolájában a tanítások látogatását, hogy a népisk. tantervnek gyakorlati feldolgozásával s általában a népisk. tanmóddal gyakorlatilag megismerkedjenek. A ,.25 eves emlékalap“. Lapunk olvasóinak nagy része előtt nem lesz ismeretlen ezen intézmény, mely a soproni ev. tanítóképző intézet tanári karának kebeléből megindítva, Kapi Gyula igazg. kezdeményezésére az 1883/4-ik tanévben alapíttatott, annak emlékére, hogy az intézet 25 éve fennáll, s melynek czélja szegénysorsú, vagy árva tanító- és lelkészfiúkat segélyezni, ha azok mint az int. növendékei a tanítói pályára készülődnek. A megindult gyűjtés néhány év alatt oly szép eredményre vezetett, hogy ma a tőkésített összeg kerek 1000 frtot tesz, melynek kamataiból már 2 növendék nyer szép évi ösztöndíjat. Szükségesnek tartjuk e helyen is köszönetét mondani az intézet nevében a szíves adakozóknak, különösen az ev. tanítói, valamint a lelkészi karnak, az ügy meleg felkarolásáért. Ajánljuk továbbra is e jótékonyczélú intézményt a nagyérdemű közönség szíves pártolásába. A netaláni szíves adományokat lapunk útján is közvetítjük és nyugtatjuk. Tanárválasztás. A soproni evang. főiskolánál, Marusák Pálnak az állami felső leányiskolához igazgatóvá történt kinevezése folytán megüresedett magyar irodalmi tanszékre, a négy pályázó közül Arndt János, bonyhádi tanárt, válasz- tá meg az isk. nagybizottság. Az új tanár a jövő tanév elején foglalja el állását. Föpasztori ünnepély. A szeretetnek és Őszinte ragaszkodásnak szép nyil- vánulása volt azon ünnepély, melyet a tiszai ev. egyházkerület nagyérdemű püspökének, főtiszt. Czékus István úrnak tiszteletére 70-ik életéve betöltése alkalmából m. é. decz. 20-án Rozsnyón, a főgymnasium dísztermében rendezett. Méltán mondá az egyházkerület nevében szóló Szeutiványi Árpád, esperességi felügyelő, a pánszlávizmus ellen folytatott harczra czélozva, hogy tudja az egész ország, mennyit használt az ünuepelt főpásztor nemcsak köz egyházunknak, de a hazának is azon kertészhez hasouló működésével, a ki egyik kezével ápolja a növényt, másikkal pedig írtja a gazt. Más üdvözlő szónokok lelkes szavakban mutattak rá a jeles főpap nagyszámú alkotásaira: a tiszai egyházkerület s a rozsnyói ev. gyülekezet virágzó egyházi s iskolai intézményeire, melyek egytől egyig hirdetik a magas állású egyházi férfiú vasszorgalmát, ritka erélyét hatalmas alkotó és szervező erejét. Nagyszámú tisztelőivel együtt mi is azt kívánjuk, hogy az Isten még sokáig éltesse 1 Jótékonyság. Schneider József, budapesti nagykereskedő, nem régiben 10.000 frtot hagyott az orsz. protestáns árvaháznak. A tanítók árvaháza Budapesten még csak 5 éve áll fenn, s már is 100.000 fitnyi tőkével s díszes épülettel rendelkezik. E szép eredményt fokép boldogúlt Trefort Ágoston pártfogása következtében érte el, minek elismeréséül s megörökítéséül az árvaház-egyesület az intézetet Trefortháznak szándékozik elnevezni.
