Evangélikus Népiskola, 1889
1889 / 9. szám - Berecz Gábor: A falusi iskolavizsgálat
269 1. Tanév elején a lelkész vagy felügyelő elrendeli, hogy az iskolaszéki tagok kéthetenkint felváltva meglátogassák az iskolát. Falusi presbytereink a földmíves osztályból kerülnek ki. Korlátolt ész, élettapasztalat-hiány, a tanügyi dolgokban való teljes járatlanság közös tulajdonságuk, s mégis, némi kis büszkeség nem egyszer osztályrészük az ilyen iskolavizsgálóknak. S ha egy közülök belép az iskolába, nem azt kérdezi ám, hogy ki hiányzik, hanem leül s azt kivánja, hogy a számtanból, olvasásból, no meg az énekből holmi .kis vizsgálatot“ rögtönözzön a tanító. Nézetem szerint, ez a dolog zavarja a napirendet, pazarolja az időt s a tulajdonképeni évzáró vizsgálat becsét kisebbíti. Utasítással kellene tehát ellátni az iskolaszéki tagokat a megbizás alkalmával arra nézve is, hogy ók valósággal a mulasztások ellenőrzése végett mennek be az iskolába és megnézni azt, vájjon a tanító pontosan megtartja-e tanóráit. Az pedig, hogy ők ott vizsgálatot rögtönöztessenek, határozottan tiltassék meg. 2. Az esperességi iskolavizsgáló-bizottság meg sok helyen egy lelkész s egy világi urból áll. Nem mondom, hogy ez intelligens egyének nem képesek a szoros értelemben vett iskola vizsgálatot eszközölni; de e bizottságba még egy tanító is elkeriilhetlenűl szükséges. Ez több esperességben már tényleg gyakorlatban is van. S mikor jönnek ezek az iskolavizsgálók? — Tavaszszal, április 15-ike körül. Erre a tanítónak készen kell lennie tantárgyaival. Hanem hogy akkor azután mit csináljon szegény az évzáró vizsgálatig, arról szó sincs. Pedig be messze van még ápr. 15-dikéhez az „egzámen“! Mily szépen elvégezhet s ismételhet még addig a tanító mindent; olyannyira,hogy az évzáró vizsgálat a legszebb eredményről tehet bizonyságot. Ne követeltessék tehát a tanítótól, hogy április első felére mindent elvégezzen s ne fárasztatnék tanítványaival együtt a kétszeres vizsgálattétellel. Hanem tennének egyéb esperességi iskolavizsgálóink is úgy, mint p. o. az alsó-soproni egyház- megyeiek, a kik az évzáró vizsgálaton teljesítik iskolalátogatói tisztségüket A) Ez ugyan kissé kivihetetlennek látszik. De csak alakítsunk minél több iskolavizsgálói kört s ne egy napon tartsuk vizsgálatainkat, akkor a dolog könnyen kivihető lesz. 3. Ámde lássuk végre az évzáró vizsgát. Vasárnap délután van. Kettőt üt az óra. Beharangoztat a tanító, (most még vannak gyermekek az iskolában, azután úgyis magának kell harangoznia). Bevezeti gyermekeit a templomba. Felállítja ott Őket a padok előtt. Szűk a tér; szorítkoznak, izzadnak a múzsafiak, s mire a vizsgálat megkezdődik, már alig lihegnek szegénykék tanítóstúl. Nem jobb volna-e kényelmes helyet engedni a tanuló seregnek az első pár padsorban ? — S a szabadabb mozoghatás és levegő nem segíthetné-e elő a tanító éberségét is? *) *) Mi ezt épenséggel nem tartjuk kívánatosnak, hanem tartassák csak meg az iskolavizsgálat a tanéven belül, de az csak a vizsgálókra nézve legyen vizsgálat, s ne a tanítóra és a gyermekekre nézve; vagyis ne kivántassék meg a tanítótól, hogy formális vizsgálatot tartson, hanem végezze a rendes napi teendőjét iskolájában; csakis így lehet megítélni, hogy helyes módszere van-e vagy sem, hogy tud-e fegyelmet tartani, tud-e a tárgyán teljesen uralkodni ; ki fog tűnni bizonynyal az is, hogy azon időpontig mennyire haladt az egyes tantárgyakban, különösen, ha az elvégzett tananyagról rendes naplót vezet. Szerk.
