Evangélikus Népiskola, 1889
1889 / 7-8. szám - Szerkesztői üzenetek
voltak azt hinni, hogy kozmikus eredetű, vagyis hogy a világűrben lebegd por kerül az esőcseppekbe. Ma már tudjuk, hogy ez a homok a Szaharáról és a lybiai sivatagból sodródik föl. A szél fölkavarja a fövényt egész a fellegekig s a vihar néha ezer és ezer kilométer messzeségre űzi el Ez a levegőben utazó homok sárga színű és szinte megtapinthatatlan finomságú. Egyptomban a homokesőtől néha a nap világa is fakó színűvé lesz- Az eső elmúltával meglepő kép tárái a szemlélő elé : minden házat sárgára fest a finom homokkal kevert zápor. A homokeső előfordul Olaszországban, sőt a vihar néha Közép-Európáig elhajtja. (Flammarion u.) Új naprendszer. Köbért Izsák, angol csillagász, az u. n, ködfoltok fényképezésével foglalkozva, az Andromeda csillagképében szabad szemmel is látható ködfoltról több fényképet készített. Ezek megerősítik a Kant-Laplace-féle ködelméletet, mely szerint az égi testek ködsűrűsödés folytán keletkeztek és keletkeznek. így keletkezett volna (ez elmélet szerint) a mi földünk is. Az Andromeda köde pedig a fénykép szerint most van azon utón, hogy új naprendszerré sűrűsödjék. A fénykép szerint a ködszerű anyag közepében egy gömbölyű test van, a szélén pedig már megindult a gyűrűképződés, és a gyűrűk hasonlítanak Satarnusz gyűrűihez. A fölfedezés olyan természetű, hogy fontosságát első pillanatra meg sem igen lehet ítélni. A napról. Az 187’4-iki és 1882-iki Vénás-átvonulásnak megfigyeléséről csak most teszik közzé a számítások eredményét a csillagászok. Az eredmény az, hogy a nap távolabb van tőlünk, mint eddig hittük; a távolság t. i. nem 148 millió, hanem 149 mii. 323,000 km. Egy óránként 60 km.-nyi állandó sebességgel haladó villámvonatnak 284 évig kellene szakadatlanig rohannia, hogy elérjen a napig. A föld a napról nézve láthatatlan. A nap, bár rengeteg távolságra van tőlünk, vasmarokkal tartja földünket hatalmas vonzóereje által. A föld másodperczenként 29,500 mét., óránként 106,000 km. sebességgel fut a nap körül; 75-ször gyorsabban, mint a kilőtt ágyúgolyó- E vonzó erő, mely a naphoz köt bennünket, évenként 930 millió km. utat tetet meg velünk. A nap, ez az égő csillag, pillantásával ad életet e földnek. Ez a mi kis lapdánknál 1 millió 380-szor nagyobb tűzgolyó küldi ide termékenyítő sugarait a semmiségen át. A mi meleget a nap 1 másodperczben kiad, az annyi, mintha 11 quatrillio, 600,000 billió tonna kőszén égne egyszerre. S ez az éltető meleg nem egyéb, mint az éther gyors mozgása; ez a mozgás eleveníti meg az egész nagy természetet. A mint a nap összesűrűsödik, gyöngül az ereje is. Eljön az idő, mikor ez az összesűrűsödés eléri a maximumát; akkor a nap ki fog hányni, s a földi élet, ez egyetlen forrása fogytán, örök álomba merül. (Flammarion u.) Szerkesztői üzenetek. Sz. Gy. urnák Szendén. A beküldött jkönyvet némely kevésbbé közérdekű dolguk elhagyásával egész terjedelmében közöltük. A takarékmagtárakról csak hadd jöjjön az ismertetés; a jövő számban épen időszerű lesz ez életrevalóeszmét szóbaliozni. — B. M. urnák Felpéczen, B J. urnák Kapin. H. L. urnák Szakonyban. N. Gy. úrnak Z.-lstvándon. és G. Gy. úrnak Murgán. Kérjük a tanítói gyűlésen felolvasott munkáik szíves beküldését lapunkban való közlés végett; a világosságot nem kell véka alá rejteni! — H. H. úrnak Pakson. A dolgozatokat köszönjük, ezúttal mindkettőt közölhettük. Az ígért „egyébb dolgozatokra“ is számítunk. — P. J. T.-Hideg- kúton. Beküldött, czikkét, noha az elveinkkel nagyon is ellenkezik, majd közölni fogjuk. — B. G. urnák 0.-Asszonyfán. Ozikkedet közölni fogjuk, most azonban nem tudtunk neki helyet szorítani.
