Evangélikus Naptár, 1996

Solymár Gábor: Csepregiekre emlékezünk

Az 1848. és 1868. évi törvények értelmében a magyar kormány és az ország- gyűlés már 1869-ben megkezdte a protestáns egyházkerületek segélyezését, éven­kénti szerény összeggel, amelyet 1892 óta folyamatosan emelt; az 1891. 12. te. a protestáns országos közalapok javára sorsjegykölcsönt engedélyezett, és — ami­kor ez a gyakorlatban megvalósíthatatlanná vált — az evangélikus közalap javára 1894-től, évente 152 000 koronát adott a kormányzat. Lényegében az egyházpolitikai törvényekhez kapcsolódik a kongruáról (te­hát: a lekészi javadalom kiegészítéséről) szóló, 1898. 14. te., amely még mindig nagyon csekély összegre, 1600 koronára egészítette ki az ezen aluli lelkészi javadal­makat. Új lelkészi állások megszervezéséhez viszont — a kongrua folyósítása kap­csán — állami jóváhagyás kellett. A százéves egyházpolitikai törvények hatása — bizonyos áttételekkel — jele­nünkben is érvényesül. Dr. Barcza Béla Csepregiekre emlékezünk A magyarországi reformációt támo­gatók között kiemelkedő szerepet töl­tött be Nádasdy Tamás. Dunántúl leg­gazdagabb főurához sok vár, város és község tartozott. Ezek között megha­tározó volt a Sopron megyei Csepreg. Ez a város volt a 16. század végén a leg­jelentősebb evangélikus magyar pol­gársággal rendelkező mezőváros. Ek­kor már Nádasdy Ferenc volt a birtokos, aki elhatározta, hogy főisko­lai színvonalra emli az ottani iskolát. Neves hazai és külföldi tanárokat hí­vott ide és a wittenbergi egyetem tanul­mányi rendjét alkalmazták. Egy korabeli levélrészlet fontos in­formációkat tár elénk: A Csepregi schola, amely háromszáz és több szép ifjúnak száma megvala eleitől fogva... Dunáninnen a scholák között legfőbb és nevezeteb... nemes fő-főrendeknek fiai német gyermekekkel egyetemben tanulnak alatson rendek fiók itt tanul­ván schola mesterségre hivattatának és azokból végre Isten igéjének hirdetői és prédikátorai lettenek.” 1591-ben ebben a városban tisztázó­dott, hogy a dunántúli területek egyér­telműen a lutheri irányzat követői lesz­nek. Az itteni lelkészek, tanárok Pázmány kihívó rágalmaira újra és újra válaszoltak. Az ellentétes nézetek \ könyvekben, levelekben, írásokban je­lentek meg. Sajnos más fegyverek is előkerültek. A 30 éves háborúban a protestánsok érdekeit képviselte Bethlen Gábor erdélyi fejeldelem. Hozzá csatlakozott a Nádasdyak kö­vetkező nemzedékének tagja — Ná­dasdy Pál — aki ezáltal a Habsburgok ellen lépett föl. A fehérhegyi csata (1620. XI. 8.) után a fejedelem Dunán­túlról visszavonulásra kényszerült. A császári haderő Csepreg városán töl­tötte ki a bosszúját. A város pusztítását egy, a lemészár­lásból szerencsésen megmenekült diák: „Ének Csepreg Városának Lengyelek és Horvátok miatt való Siralmas rom­lásáról” című 110 versszakos énekéből rekonstruálhatjuk. így kezdődik: 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom