Evangélikus Naptár, 1994
A HÓNAP IGÉJE Az Úr mondja: íme újjá teremtek mindent. (Jel 21,5) Az egyházi esztendő végéhez érkezünk és kérdésünk: tudott-e valamire használni minket Isten? Eszközként belesimultunk-e az Ő kezébe? Megrendültén ismerjük fel alkalmatlanságunkat. Kudarcokra, csődökre emlékezünk. Nehéz kérdés nehezedik szívünkre: mi lesz azzal, amit elrontottunk? Mi lesz azokkal, akiket hitük születésében vagy kiteljesedésében akadályoztunk? Csak Istennél nyugodhat meg a szívünk. Ő, aki szava szerint mindent újjáteremt, túl tudjépni tehetetlenségünkön és gyengeségünkön. Isten előtt új lehetőségek nyílnak meg. Ő sohasem vall kudarcot, teremtő keze meg nem gyengül. Menjünk hozzá bünbánattal és álljunk eléje reménységgel! * EGYHÁZTÖRTÉNETI EMLÉKEZTETŐ A reformáció századában, 1544-ben született Skaricza Máté, abban az időben, amikor már nálunk is két ágra bomlott a reformáció: a lutheri és kálvini irányokra. Ő az utóbbihoz tartozott. Életének nagy részét Ráckevén töltötte, miután külföldön sok helyen tanult, itt volt lelkész. A dunántúli első helvét püspök életét is megírta „Szegedi István élete” címmel. Valószínűleg ő volt az egyik legrégibb egyházi rendnek, a hercegszőlősi kánonoknak szerkesztője, vagy magyarra módosítója is. * GYÜLEKEZETI SZOKÁSOK A halottakra emlékezés eleven szokás gyülekezeteinkben. A pilisi gyülekezetben a temetés reggelén, másnap és az utána következő vasárnap is eljön a gyászoló család az istentiszteletre. De általánosabb a „minden szentek napján” a temetői istentisztelet. Talán ennél is szebb az „örök élet vasárnapján” istentiszteleten megemlékezni az elmúlt egyházi évben elhunytakról. Van gyülekezet, ahol egy-egy név felolvasásánál egy-egy gyertya is felgyullad az oltártérnél. * A HÓNAP RECEPTJE VAGDALTHÚS Hozzávalók: 500 g sovány bárány- vagy marhahús, darálva; 1 fej hagyma, lehetőleg jó nagy legyen; 1 gerezd zúzott fokhagyma; 50 g durva búzadara; 2 teáskanál só; 1 tojás. Elkészítés: Gyúrjuk össze a húst, a hagymát, a fokhagymát, grízt, sót, tojást, amíg elválik GOMBÓCKÁK a kéztől; kanállal vegyünk ki belőle adagokat, és kézzel formáljunk belőlük gombócokat, majd nyomjuk meg, hogy tojásformát kapjanak; forraljunk fel egy liter vizet; kis lángon egy félórányit főzzük a gombócokat; vegyük ki, és folyassuk le a vizet róluk, majd egy kicsit pirítsuk meg faszénparázson. A vagdaltat főzés nélkül is megsüthetjük parázson, esetleg nyárson. Finom hozzá a í joghurtszósz, az uborka, a friss kenyér és különféle fűszernövények, hagyma stb. »A gombóckák önmagukban is kellemes falatkák, „italkorcsolyák”, előételnek is jók. 25
