Evangélikus Naptár, 1993
ÉVFORDULÓK,EMLÉKEZÉSEK - ELBESZÉLÉSEK
Valóban bájos volt a kicsi gömb, a karélyos szirmok kéksége olyan mesebeli volt, mint a meleg emberi bőrön felizzó pompás türkiszé. A velem született emberi kételkedés és gonoszság mozgathatta meg a kezem, amikor óvatosan felemelve a cserepet a szirmok alá lestem. Igen, jól sejtettem. A dolog mögött csalás van, mint minden evilági ügyben. Alulról jól látszottak a textília finom szálai, melyek viaszát ügyes kezek megfestették. Elöntött az indulat. Hogyan lehetett így becsapni egy öregasszonyt?! Hogyan lehetett így kicsalni a pénzét?! Lucifer volt az árus, vagy csak egy gonoszkodó kisördög? Megégetném, ha hatalmamban lenne. Erzsi nénire néztem. Láttam boldog szemeit, ahogyan nagy békességgel elismerő szavaimat várja, egész valóját szent nyugalom és csaknem földöntúli öröm ragyogtat- ja, mivel kicsi szobájában és nagy szegénységében gazdag embernek mondhatja magát. * Nem tudtam megmondani az igazságot. Csak annyit szóltam: — Nagyon szép virág, s azt hiszem, sohasem fog elhervadni. Magamban pedig megbocsátottam a csaló árusnak, aki bizonyára küldetést teljesített akkor, amikor hamisságával boldog órák örömét és reménységét adta el egy öregasszonyak potom száz forintért. Nem bűnös tehát senki sem, hiszen nem csaptak be senkit. A kék virág Erzsi néni magányában és a búcsúzás éveiben az ég kéksége és nyitott kapuja, mert a világ nem olyan, amilyen, hanem amilyennek hisszük. Úgy határoztam, hogy legközelebb én is kimegyek a Simon-Júdás vásárra, s kivá- ' rom, míg én is vehetek ilyen kékvirágú kaktuszt, mely soha nem hervad el, s az elkerülhetetlen alkonyat sötétjében a nyitott ég kékjére emlékeztet. Medvegy Antal 111
