Evangélikus Naptár, 1992

ÉVFORDULÓK, EMLÉKEZÉSEK - VERSEK, ELBESZELESEK

\

Áprily Lajos:

Intés kutyámnak

Fekete vagy s itt állsz fehéren a februári fagy derében, hű őrizőm.

Reánk van gondod, semmi másra, nem csábulsz el csatangolásra tarlón-mezőn.

Jelezd a völgybe érkezőket, kirándulókat, gallyszedőket, erdei neszt.

De a fácánkakast, a szépet s az érre szomjas őzikéket el ne ijeszd.

Ha vaddisznót érzel közelben vagy róka jár a rőt ciherben, riaszd, csahold.

(S azt sem bánom: üvölts, ha éjjel rézsárga óriás szemével rád néz a hold.)

Ha támad szomszédunk kutyája s nagy szemfogát húsodba vágja, ne hagyd magad.

S ha rabló törne ránk merészen, fogadd farkasugrásra készen s torkon ragadd.

Ha rossz Halál sunnyogna erre s telkünkre is bejönni merne, el ne inalj.

Kerüld meg némán és orozva, rohanj a nesztelen gonoszra s csontjába marj.

115