Evangélikus Naptár, 1983

Elbeszélések, versek

Most érzem, mennyire megszerettem.

Hirtelen nem is tudok a bejelentésére válaszolni. Jaj, ez a nagyvilág talán örökre elveszi tőlem, közénk nehezedik az a nagy Óceán. Tudom, nincs jogom beleszólni senki életébe, mégis a szívem ott dobog a torkomban, ahogy szólni akarok.- A férjem ott fog dolgozni 5 majd én is, ha a kicsi megszületett. - Valami van a hangjában, mintha arca előtt fátyol lenne, amely visszafogja szavait.- Nagyon vigyázzatok magatokra. Nem tudod még, mi vár rád! Egyedül leszel az idegenség tengerében. Most még nem érzed... de majd később ... Légy mindenkihez emberséges, bármilyen nemzet gyermekével hoz össze a sorsod. Mindig másodrendű leszel a „bennszülöttek” mellett, kétszer jobbnak, kétszer szorgalmasabbnak, kétszer megértőbbnek, sokszorosan emberségesebbnek kell lenned másokkal. Ha sorsa bárkit hozzád visz, légy vele megértő. Aki az egyedüllétet idegenben nem próbálta, nem ismeri és nem is lehet neki megmagyarázni. Idegen országban ébredni, idegen nyelvet hallani, idegen emberek között járni, idegen vidéken, idegen városokban nem turistaként, és azzal a tudattal, hogy nem mehetsz holnap már haza.

Minden más, mint ahogy odahaza volt. Idegen szokások, idegen tájak, más klíma, más gondolkodásmód. Közöttük jársz szívedben hazád képével, a szülői ház melegével, hazai dallamok énekelnek benned és meg kell őrizni magad úgy, hogy nemzeti mivoltában senkit ne bánts meg. Légy boldog! A boldogság gyökerei benned vannak. Nem lehetsz mássá máról holnapra. Gyökerek kötnek, emlékek hívnak, szeretteid képe lelked vásznán - kitörölhetetlenül, valamennyi.

Új otthont építesz, amelyben valahol benne lesz a régi és benne lesz az új is: férjed, gyermeked, mindennapi kenyered, mindennapi imádságod és az örök visszatérés gondolata is.- Tudom, nehéz lesz, de alkalmazkodni fogok - mondja.- Es tartsd tiszteletben más fajú, más hitű emberekben a felebarátot. Ha a sors úgy hozná, hogy megmozdul a világ, vedd hátadra csöpp kis csigaházad és őrizd meg ván- dorutadon mindazt, amit otthonról hoztál, mert az megőriz minden időben.

Ne félj a szenvedéstől, amelyek felkeresnek. A szenvedés erő. Lesznek benne társaid. Világunkban sok a szenvedő ember a kontinensek mindegyikén. Ne szégyelld, ne félj, ha téged is felkeresne. Viseld türelemmel. Ne üss vissza, ha bántanak. Higgyél a szeretet erejében, az ember szeretet- képességében.

Persze nem biztos, hogy minden úgy lesz, ahogy most érzem ...- Igen, de azért felkészülök. - Elcsuklik a hangja.- Majd írok sokszor és sokat. Levelet kapni nagyon jó. Leülni a nagy karosszékbe, megfeledkezni a jelenről és megint otthon lenni a kis udvari szobában, amelynek falán az akácfa ága kopogtat, ha fújja a tavaszi szél és az ablak sarkában fészket rak a visszatért madár.- Az nagyon jó lesz. Tessék sokszor írni. Előre is köszönöm.- És még valamit, kedvesem. Mindig imádkozom értetek. Te is imádkozzál! Úgy, ahogy akkor tettük, amikor két napigaz én kislányom voltál. Isten ott is, itt is ugyanaz. Jósága és segítőszeretete ott is, itt is felemel, ha mélyebbre kényszerít sorsod, mint azt várnád.

Es ha megszületik az, akit évek óta úgy vártok, és akit mi talán elveszíthetünk, ülj le ágyacskájához esténként és mesélj neki rólunk. Mesélj neki történelmi sorsunkról, nagyságunkról és elesettségünkről, győzelmeinkről és kudarcainkról, Mohácsról és Vi139