Evangélikus Naptár, 1968
100 éves a pécsi gyülekezet
100 éves a pécsi gyülekezet Baranya megye jelenleg legnagyobb evangélikus gyülekezete, a több mint 2000 lelket számláló Pécs 100 éves fennállását ünnepli. Mik voltak a gyülekezet történetének legjelentősebb eseményei? A török uralom alól felszabadított Pécs városából az új kegyúr, Radonay a róm. kath. többség 1945-ig uralkodó hatalmon marad a városban. Az első keresztül protestáns ember nem is telepedhetett le a városban. A püspöki város polgársága 1780-ban kivívja ugyan a szabad királyi város jogát, de a róm. kath. többség 1845-ig uralkodó hatalmon marad a városban. Az első evangélikus, a Szepességből származó Nendtvich Tamás gyógyszerész csak a Kancellária segítségével jut letelepedési engedélyhez 1804-ben. Az 1720 körül megindított német telepítések során a Baranya megyei földesurak szívesen látják a protestánsokat birtokaikon s így Pécs körül számos evangélikus gyülekezet keletkezik. A 19. században a kapitalizálódás Pécsett is nagy munkaerőszükségletet teremt, mely munkásait a környező falvakból, értelmiségi szükségletét pedig az ország különböző vidékeiről toborozza. Az 1804-ben Nendtvich Tamás által megtört jég résén keresztül most már mind több protestáns vándorol a városba. Ezeket az egyszerű embereket Nendtvich Tamás gyűjti össze s gondoskodik lelki szükségleteik kielégítéséről. A kis csapat megkéri a bonyhádi lelkészt, hogy évenként néhány alkalommal tartson számukra istentiszteletet Nendtvich Tamás házában. 1844-ben 15—20 család 400 Forintért megveszi a Nepomuk (ma Munkácsy) utca 41. sz. házat s 1000 Forint költséggel istentiszteleti helyiséget építenek hozzá. 1846-ban már tanítót alkalmaznak s a magyarbólyi gyülekezet leánygyülekezetévé válnak. 1864-ben Magyarbóly és Pécs közösen megindítja Pécs anyásulását, amit 1868. június 17-én — tehát 100 évvel ezelőtt — érnek el. 211 család, kb. 400 lélek szervezi meg a gyülekezetét. A következő években a gyülekezet lélekszáma állandóan nő. A kis csapat újra és újra megtapasztalja: „Akik az Űrban bíznak, erejük megújul..(Ézs. 40, 31.) A gyülekezet 1868-ban megválasztja első lelkészét, Jeskó Lajost. Kiváló férfi, igazi pásztor, nagyszerű szervező. 1875-ben elkészül a mai templom és két oldalán a két papiak. A gyülekezet Madarász Viktorral festeti meg a templom oltárképét, amely Krisztust ábrázolja a Getsemánéban. Jeskó Lajos 1908-ban halt meg. Helyét a költői lelkületű, de sokat betegeskedő Porkoláb Gyula foglalja el, aki 1915-ben lemond állásáról. 1917 áprilisáig Dubovay Géza és Baráth József lelkészek segédlelkészi, illetőleg helyetteslelkészi minőségben vezetik a gyülekezetét. Nagyon nehéz azonban a világháború borzalmaiban vergődő gyülekezetét összefogni és a gyülekezet a hívek közömbössége miatt majdnem szétesik. Csak kevesen kapaszkodnak ebben az időben is a 23. Zsoltár 4. versébe: „Még ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonosztól, mert te velem vagy.” Az Ür azonban nem hagyta el pécsi gyülekezetét: Baldauf Gusztáv személyében 1917. április 22-én olyan férfiút állított a gyülekezet élére, aki bár nem volt kiváló szónok, de annál jobb szervező és lelki gondozó. Hamarosan felvirágoztatta a pécsi gyülekezetei. Atyja volt a gyülekezetnek. Figyelme mindenre kiterjedt. Megfedte a szüleinek engedetlen gyermeket, a hibázó férjet, vagy a mulasztást elkövető feleséget. Legszívesebben az egyszerű emberek közt időzik. Családja ritkán mondhatja magáénak, 95
