Evangélikus Naptár, 1968

Évfordulók

„Hadd zengjen énekszói" (225 éves az Új Zengedező Mennyei Kar) Milyen szép már a neve is! Űj Zengedező Mennyei Kar! Az egyház éneke nem a hit robinzonjainak magános különdala, hanem kar-ének. Együtt a családban, együtt a gyüle­kezetben, együtt az anyaszentegyházban. Még ha egyedül vagyok is, so­hase csak én énekelek, mindig mi énekelünk. Űj Zengedező Mennyei Kar. Égi hangok ezek, mert Istent dicsőítik, a Szentlélek hangolja, s velünk mondják a hazahívott rég-halottak is, ve­lünk még az angyalok is. Űj Zengedező Mennyei Kar. Őseink nemcsak énekeltek, hanem zengtek mélyről, szárnyaién, — sőt zengedeztek újra s újra, hűségesen. Űj Zengedező Mennyei Kar. őseinknek nem ez volt az első énekes­könyve. Volt Ó-Zengedezőjük is, Öreg-Graduáljuk is. De hogy ezt az éne keskönyvet Űj Zengedezőnek nevezték, az nem csak sorozati új a régiek után, hanem engedelmeskedés az igének: „Énekeljetek az Űrnak új éne­ket!” Űj hálával, új örömmel, új szívvel. S keresve mindig a valóban újat is, de a jó újat. Űj Zengedező Mennyei Kar: ez a plasztikus könyveim egyházunk lénye­ges vonásait magába foglaló meghatározásnak is kitűnő. Az Űj Zengedezőnek értékes elődei is voltak. Hogy most csak kettőt említsünk: Az Ó Zengedező 1696-ból és a Lelki Óra 1730-ból. Ezeknek a tisztes elődöknek meggazdagodott utóda az Űj Zengedező. Torkos József győri lelkész „és társai” adták ki 1743-ban. Frankofurtumban — olvassuk a címlapon. De az is lehet, hogy Győrben nyomták, titokban, s a „Franko- furtum” csak figyelemelterelő helymegnevezés. Akármelyik igaz, ékes bi­zonyítéka őseink nehéz helyzetének és okos ügyességének. Aztán egy évszázadon át — Jénában, Győrben, Pozsonyban — tucatnyi­nál többször kiadták, még 1828-ban is, még olyan címlappal is, hogy „Régi és Űj Zengedező Mennyei Kar Veleje, kibocsáttatott a győri Luther Márton kis Katechizmusa mellé, a templomban kiáltozó gyermekek kedvekért... hogy otthon, úton, táborban, rabságban, egészséges hivataljában, betegen, halála óráján, mindenkor, mindenütt, lelki énekléssel, jó kedvvel énekel­jen minden az Űrnak”. Az Űj Zengedező Mennyei Kar értéke tartalmi gazdagságában van. Ez az 1530 oldalas, majdnem széle-hossza-egy könyvecske hatalmas ének­kincset, 65 tárgykörben 632 éneket tartalmaz. Még „óraütésre” is van éneke. Sok szerző közös munkája. Nő is van közöttük, például Karcsal Kató; nevét a „Kegyes Jézus, halld meg” című ének verseinek kezdő­betűiben találjuk. Jól mondja az előszó: „... Minden jó könyvnek sum­máját magában foglalja...” Mai énekeskönyvünk törzsanyagát is. Értéke az Űj Zengedezőnek az ökumenicitás is. Eredeti magyar énekes: mellett szép számmal tartalmaz latinból, németből, szlovákból fordított énekeket. Szép Mária-énekek figyelmeztetik az utókort: Jézus Urunk any­jának tiszteletét evangéliomszerűen lehet megkülönböztetni imádásától. Szent Mihály és Szent Márton napjára való énekek, hogy az anyaszent- egyház jeleseire való emlékezés még nem szentek-imádás. A Zengedező sok éneke közös a reformátusokkal, s akkor még a mi templomainkban is 88

Next

/
Oldalképek
Tartalom