Evangélikus Naptár, 1968
Hafenscher Károly: Szülők és gyermekek
sére bízva. Tény, hogy — elsősorban éppen ebben a tekintetben — első hallásra gyakran elkedvetlenítő hatású a „korlát” emlegetése. Pedig rendszerint olyan helyeken szoktak korlátokat felállítani, ahol azt a biztonság megköveteli. Kirándulók a szakadékos, omladékos helyek mellett elvivő úton találkoznak vele, vagy a városok nagyforgalmú átkelőhelyein, útkereszteződésekben. Korlátozzák ugyan a szabadságot, de védik az életet és növelik a biztonságot. Isten „korlátáival” is így vagyunk. A „ne ölj” parancsolata éppen nem bosszantásunkra, vagy szabadságunk „csorbítására” adatott, hanem védelmünkre. Mert az abortus-lehetőség szabadságával való visszaélésről elsősorban az orvosi felvilágosító munkák beszélnek, rámutatva a súlyos következményekre. Sokrétűen bizonyított tapasztalat, hogy a művi beavatkozásak elsősorban az asszony, de ezenkívül a később megszületendő gyermek egészségét is veszélyeztetik. Isten "törvénye tehát nagyon bölcs, amikor az 5. parancsolatra utal az abortus esetében is. Nagy rövidlátás jele, ha az érdekeltek könnyen napirendre térnek a kérdés felett, s az orvosi aggályokat, figyelmeztetéseket, s persze Isten törvényét is figyelmen kívül hagyják. Isten teremtési rendje bölcs rend. A hozzá való alkalmazkodás a házastársi és családi élet boldogságát szolgálja. Magassy Sándor Szülők és gyermekek Isten igéje kétélű kard. Ez azt is jelenti, hogy a szülők és gyermekek vonatkozásában mindkét oldalra van mondanivalója, ahogy az Efezusi levélben (6, 1—4) is olvassuk: „Ti gyermekek engedelmeskedjetek szüléiteknek az Úrban, mert ez a helyes. Tiszteld atyádat és anyádat, ez az első parancsolat ígérettel: hogy jó legyen a dolgod és hosszú életű legyél a földön. Ti is atyák ne ingereljétek haragra gyermekeiteket, hanem neveljétek őket az Űr fegyelmezésével és intésével.” E szerint beszélünk szülői és gyermeki kötelességekről. Istennek hála, nemcsak tennivalóink vannak ezen a területen, hanem hálát adni valónk is: Jézus Krisztus Urunk az Isten és ember, ember és Isten közti kapcsolatot a szülő—gyermek, gyermek—szülő viszonyával érzékeltette. Nemcsak ő imádkozott Istenhez úgy, hogy Atyaként szólította meg a Mindenhatót, hanem tanítványait is ugyanígy tanította imádkozni a Miatyánkban. Nemcsak ő maga volt Atyjában bízó gyermek mindvégig, hanem tanítványait is arra tanította, hogy az Atya gyermekeiként éljenek itt a földön. Amikor tehát szülőkről és gyermekekről beszélünk, először is azért adunk hálát, mert van mennyei Atyánk és mi az ö gyermekei lehetünk. Hálát adunk szüléinkért is, akiken keresztül a Teremtő Isten sok ajándékkal gazdagított meg. Hálát adhatunk gyermekeinkért is, akikben nem egyszerűen csupán életünk folytatását láthatjuk, hanem Isten szeretetének drága jeleit is. Csak, ha az első szavunk a hála szava Isten iránt, úgy tudjuk szülői vagy gyermeki kötelességeinket is híven teljesíteni. A szülők kötelességei Ha világra hozták gyermekeiket, gondoskodniok is kell róluk, testi, szellemi és lelki nevelésükről. Luther a Nagykátéban hangsúlyozza, hogy a szülőkön milyen nagy felelősség van azáltal, hogy Isten rájuk rótta ezt 25
