Evangélikus Naptár, 1967
Koren Emil: Gyóni Géza
Veres Pálné leánya, Rudnay József né, küldött koporsójára nógrádi földet. * „... Szelleme úgy világít felénk, mint a nyugvó nap romok közül”, — írja róla Beöthy Zsolt. Mikszáth irodalmi hagyatéka egész kis könyvtár: majdnem félszáz könyv. Talmi fények fakó korában élt és írt. De éles szemmel láttt meg kora kártékony ósdiságait, és az akkori magyar élet hibáin — mosolyogEgykori maturandus társai közül már csak ketten élnek: apám és Vidovszky Béla. Szolár Ferenc, egyik legjobb barátja s később sógora már három év óta halott. Ö maga ötven éve az. Krasznojarszkban temették el. Abban az évben, 1917-ben, amikor életútjáról és művéről az első méltató könyv megjelent „Egy magyar bárd sorsa” címen Nagy Lajos gyúrói lelkész, egykori barátja tollából. „Élete még nem befejezett élet — írja. — Hozzá fűzött rémé-, nyűnk még arról beszél, hogy őt viszontláthatjuk s életének javarésze majd még csak ezután fog lejátszódni.” Fölötte akkor már elsírták fogolytársa’ a halotti éneket s immár csak prófétizmusa „játszódott tovább” a lelkeken. Fiatal évei nyugtalan hányódás voltak. A gyóni parochia békés légkörében élte gyermekéveit. A rajongásig szeretett édesanya lelkében megpattant egy húr, sünikor legkisebb gyermekét temette s szívére sötétség és fájdalom borult. Géza ekkor tíz éves volt s a szülői otthon hamarosan biztos, de távoli támponttá lett, ahová szinte csak tatva, megkeseregtetve — nyako- rolt komoly társadalombírálatot. „Ez jó mulatság, férfimunka volt!” Ma más világban mások a problémáink, más az írók feladata is. De Mikszáth Kálmán jellemes életével hitelesített írói életműve ma is serkentő példa tisztánlátó igazmondásra. Szelleme éppen ezért nem csak romok közt nyugvó nanként, hanem — előremutatóan világít felénk! Szabó József átmeneti időre futott vissza hányódásaiból. A középiskolát Szarvason és Békéscsabán végezte, majd érettségi után 1902-ben a pozsonyi teológiára iratkozott be a papi otthon puritán, tiszta életének természetes követI' 115 Gyóni Géza