Evangélikus Naptár, 1967

Dedinszky Gyula: Kétszázötven éves a békéscsabai gyülekezet

Kétszázötven éves a békéscsabai gyülekezet A békéscsabai1 evangélikus gyülekezet is azoknak a gyülekezeteknek a sorába tartozik, amelyek a törökvilág után, a 18. sz. elején szinte egy időben keletkeztek az Alföldön. Csak éppen a békéscsabai egészen rend-1 kívüli, nagy fejlődést ért el. 1717-ben jelentek meg az első felvidéki szlovák evangélikusok a mai Békéscsaba vidékén s az új település oly rohamosan fejlődött, hogy gyü­lekezete csakhamar az ország legnagyobb gyülekezetévé lett. „Lutheránus Róma.” TEMPLOMAI. A gyülekezet 1745-ben építette a ma is álló, 800 lelket befogadó ,.kis”-templomát, 1824-ben készült el a kb. 3500 lelkes nagy­templom, hazánk legnagyobb evangélikus temploma. A közben hat kilo­méter hosszúságban elterpeszkedett óriás-falu egyik távoli pontján (Jamina, Erzsébethely) 1876-ban egy újabb 800 férőhelyes szép templom épült, majd 1933-ban a 16 km távolságra fekvő rk. Újkígyóson is épített a gyülekezet egy 140 személyt befogadó tornyos kis templomot. Békés­csaba tehát a „Négy templom gyülekezete” névvel is nevezhető. PAPJAI. Tessedik Sámuel (a szarvasi Tessedik aDia) (1744—17491 ková­csolta össze a több, mint száz helységből összeverődött és száz felé húzó népet egységes gvülekezetté. „A sok fejet egy kalap alá szorította.” — Haan Lajos (1855—1891) neves történész, Békéscsaba és Békés megve történetének írója, a Magvar Tudományos Akadémia levelező tagja. — A Szeberényi család három tagja 110 évig lelkészkedett Csabán. A nagyapa: Szeberényi Gusztáv (1853—1890). aki egy időben a Bányai egyházkerület püspöke volt; a fiú: dr. Szeberényi Lajos Zs. a tudós esperes, sok-sok egvházi könyv írója és az unoka: dr. Szeberényi Gusztáv (1918—1941) az egyházi szeretetmunka. a diakónia szerelmese, aki Diako­nissza Anvaházat, Árvaházat és Aggokházát szervezett a gyülekezetben. Részben kortársuk volt Koren Pál (1891—1921) kiváló igehirdető és író. Az erzsébethelyi lelkészi körben Linder Károly és László, apa és fiú 92 éven át szolgált (1868—1960). NÉPE. A csabai nép életereiéből futotta egy sereg más község és gvü- lekezet alaoítására is. Csabaiak alapították az arad-megvei Anate’ket (1748), a békés-megyei Ambrózfalvát 0844), Medgyesegvházát (1889). KÁt­söprőmet és Telekgerendást, ezen kívül részt vettek Nvíregvbáza (1753), Nagybánhegyes, Pusztaottlaka, Mezőmegyer, Csorvás, Gerendás alapítá­sában. KÉT ÉRDEKESSÉG. 1. A békéscsabai gyülekezetnek saját külön éne­keskönyve van. melv már 17 kiadást ért meg s a szlovák evangélikusok kedves énekeskönwét. a Tranosciust is négvízben megjelentette. 2. A ma is kétnyelvű gyülekezet magvar és szlovák tagjai minden év egyik őszi vasárnapján közös istentiszteletre jönnek ö«sze a nagv-ternnlom- ban. amikor is két prédikációt hallgatnak végig s közös énekeikből egy­szerre énekelnek magyar és szlovák nyelven, mintegy annak bizonyságára, hogv mindnyájan „egy testnek tagiai vagvunk”. JELENE. A magvar—szlovák lakosságcsere ideién (1948) 7000 lélek hagvta el Békéscsabát. A gvülekezet ezért ma már „csak” 23 000 lelket számlál. Ezt a tömeget hat lelkész gondozza, akik a négv templomban és 18 tanyai központban tartanak istentiszteleteket, hetenként harmincat. De nem ezek a nagy számok az értékesek, sokkal inkább az, hogy a 250 éves békéscsabai gyülekezet szeretne egyházunkban igazán „hegyen épí­tett város” lenni. Dedinszky Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom