Evangélikus Naptár, 1967

Vető Lajos: Reformáció

erőt rajtunk, ha a bűn gyilkossággá, háborúvá, öldökléssé fajul. Ha azt látjuk és halljuk, hogy emberek akadnak, akik embertársaikat azért, mert más a bőrük színe, vagy a vallása, vagy a világnézete: üldöznek, lenéznek, elnyomnak. Ezek az érzések már emberszeretetet jelentenek. Ez a szeretet tehát más, mint az istenszeretet. Azért is tanítja Jézus Krisztus: „Szeresd felebarátodat, mint magadat” (Máté 22, 39). Nem azt mondja: Szeresd felebarátodat, mint Istent. Hanem: Szeresd felebarátodat, mint magadat. Önmagam szeretete úgy történik, hogy védem, óvom magam a bajtól, a fájdalomtól, a nyomortól, a szenvedéstől, a betegségtől, a háborútól s az ehhez hasonlóktól. Emberszeretetem meg akkor igazi, ha ugyanúgy fáj embertársam szenvedése, mintha engem kínoznának, gyötörnének és ölnének, s ugyanúgy kiállók és sietek a védelmükre, mintha önmagámról lenne szó.

Jézus Krisztus ebben látta a vallás, a keresztyénség, az egyház feladatát. Az egyház és a keresztyén ember akkor formálódik újjá, ha egyre inkább Isten szeretetében, és igaz ember- szeretetben él. Ehhez a megújuláshoz adjon indítást, buzdítást és erőt ez a jubileumi év is, az egyház és a keresztyénség reformációjának 450-ik évfordulója.

. D. Dr. Vető Lajos

5