Evangélikus Naptár, 1955
JÓ, HA A GAZDÁK TUDJÁK
HA A GAZDÁK TUDJÁK Miért hasznosak a nedvdús takarmányok? Gyakran hallunk olyan véleményt egyes gazdáktól, hogy a nedvdús takarmányok — amilyen például a silótakarmány is — hátrányosan be^ folyásolják a tej összetételét. Ez a nézet nem helytálló. A zsír- és a fehérjetartalom ugyanis, elsősorban a tehén egyedi tulajdonságától függ. Tehát sem a silótakarmány, sem a moslék, sem a répa nem hígítja a termelt tejet. Ugyanakkor azt is tudnunk kell, hogy az alacsony zsírtartalmú tejet adó tehenek tejének zsírtartalmát se a daraadag növelése, sem más abrakféle nem javíthatja meg lényegesen, de a tej meny- nyisége természetesen jelentősen növekszik. Milyen kárt okoz a trágya késedelmes alászántása? Egy mázsa jól kezelt, érett istállótrágyában mintegy fél kiló nitrogén, ugyanennyi káli és 25 deka foszfor van. Ez azt jelenti, hogy egy kát. hold szántóföldre 200 mázsás istállótrágyázás esetén 100 kiló nitrogént, 100 kiló kálit és 50 kiló foszfort hordunk ki. A három értékes tápanyag közül a nitrogén rendkívül gyorsan párolog. Ha az istállótrágyát egy hold területen 4—5 napig szétterítve, alászántatlanul hagyjuk, mintegy 30 kiló nitrogént 15 kiló kálit és 5 kiló foszfort lop el a szél és a nap. Vagyis az alászántás halogatásával mintegy 40 mázsa trágya megy veszendőbe. Ez a kukoricára átszámítva holdanként 5 mázsás terméskiesést jelent. Mi a haszna a répában lévő nedvességnek? A takarmányrépában általában 88—90 százalék a nedvesség tartalom és mindössze 10—12 százalék a száraz anyag. Ez azt jelenti, hogy 300 mázsás takarmányrépatermés esetén mintegy 270 hektoliter „haszontalan“ vizet fuvaroznak be a répaprizmába. Persze ez csak látszólag van így. A valóság az, hogy a répában lévő, úgynevezett „tenyészvíz“ nem azonos a kútvízzel, vagy forrásvízzel. A tenyészvíz kiegyensúlyozza a bélműködést és elősegíti a különféle nehezen emészthető takarmányfélékből a tápanyagok kivonását. Ez annyit jelent, hogy a tenyészvíz segítségévül cl közepes minőségű rétiszénából annyit hasznosít a jószág, mintha kútviz -itatása mellett kiváló minőségű rétiszénát etetnénk. vMi történik a mélyszántott talajban? Köztudomású, hogy a talajba évről évre sok növényi és állati ere- CLoiű anyag kerül. Ezek a szerves anyagok egy-két év múlva csaknem nyomtalanul eltűnnek, vagy legalább is olyan módon változnak meg, hogy eredetüket már nem lehet megállapítani. Egy kataszteri hold 25 centi mélységben művelt szántóföldben mintegy 100 mázsa szerves anyag van. Ugyanebben az egy kateszteri holdban az apró élőlények összsúlyát tíz mázsára becsülthetjük. Ebből kb. öt mázsa jut a talajbaktériumokra, öt mázsa pedig élő szervezetekre. 93
