Evangélikus Naptár, 1955
AZ EGYHÁZTÖRTÉNET NAGY ÉVFORDULÓI
ÁZ EGYHÁZTÖRTÉNET NAGY ÉVFORDULÓI Időszám ításunk Dionysius Exiguus nevét ma már csak a tudósok ismerik, pedig mindnyájan ismerjük és használjuk a keresztyén időszámítást, amelyet először n alkalmazott. Életéről keveset tudunk. Szkíta származású ember volt, mint szerzetes élt a VI. század első felében Rómában, talán apát is volt. 525-ben alexandriai rendszer szerint ő számította ki további 95 esztendőre a húsvét dátumát s ebben a húsvét-táblázatban alkalmazta először azt a módszert, hogy az éveket folytatólagosan Kiisztus születésétől fogva számította. Krisztus születésének az évét pedig a Róma alapításától fogva számított 754. évvel azonosította. Ez a számítása ugyan nem volt egészen pontos, mert így Jézus születése kb. Kr. e. 5-re vagy 6-ra esik, azonban a gyakorlatban az éveknek Krisztus születésétől való számítása jól bevált és a nyugati keresztyénség területén hamarosan elterjedt és általánossá lett. Dionysius Exiguus szóhasználatával mondották őseink: „az Úrnak ennyiedik vagy annyiadik évében“ vagy „az üdvösség ennyiedik vagy annyiadik évében“. Az időszámítás történetével foglalkozó tudomány, a „kronológia“ sok érdekes adatot tartalmaz. Megtudhatjuk belőle pl. hogy addig, amíg a keresztyén időszámítás el nem terjedt, milyen különféle időszámítási rendszerek voltak s milyen nehéz volt ezek közt eligazodni. Jézus korában és a megelőző századokban pl. Elő-Ázsiában — tehát Palesztinában is — leginkább az ú. n. szeleukida órát alkalmazták, vagyis az éveket a szíriai ú. n. Szeleukida uralkodók uralomrajutásától számították. Rómában régebben az éveket úgy jelölték meg, hogy megmondották, milyen consulok voltak hivatalban az illető évben. Augusztusz idejétől fogva terjedt el az a rend, amely az éveket Róma város alapításának az évétől fogva számította. Voltak olyan rendszerek is, amelyek az éveket a világ teremtésétől fogva számították, így pl. az a rendszer, amelyet II. Hillel rabbi Kr. u. 350 táján állapított meg, s amelyet a zsidók mindmáig is használnak. De volt egy másik hasonló időszámítási rendszer is, az ú. n. „bizánci éra“, amely azonban majdnem 2000 évvel régebbre tette a világ teremtését, mint az említett zsidó kronológia. Ezt az utóbbi rendszert igen sokáig az oroszok alkalmazták. így igen nagy volt a zűrzavar az időszámítás tekintetében és a különféle rendszerek közt, könnyen el lehetett tévedni, nem is volt könnyű megállapítani, hogy a szeleukida- rpndszer valamelyik éve pl. milyen évnek felel meg a római időszámítás 61
