Evangélikus Naptár, 1955
AZ ELSŐ LÉPÉS
és kegyelmének megáldott sorait. így lesz ez az esztendő is az ő végtelen szeretetének hívása és ígérete. De így lesz ez az újesztendő Istentől való indítás is a számodra. Indulj neki új lépésekkel az új esztendőnek. Vedd észre, hogy új utak, új kapuk, új lehetőségek nyíltak meg a számodra. Vedd észre, hogy új idő adatott néked a munkára, új alkotásokra, új tervekre és új reménységekre. Vedd észre a nagy ajándékot és lehetőséget, hogy te is újra résztvehetsz abban a nagy munkában, amelyik az emberi jólét kenyerét készíti, amelyik az emberiség nagy családjának őrzi és védelmezi a békés otthonát. Vedd észre, hogy mindezt bátran és boldogan megteheted, mert az újesztendőt ajándékozó Istened ád néked mindehhez erőt, időt, alkalmat és imádságot. Bizonyára hallottad te is régi szép magyar népmesék ajkáról az aranykapu történetét. Ügy mondja a mese, hogy mindenki, aki átmegy a csodálatos aranykapu alatt, az megváltozik, megszépül és meggazdagodik. Mássá lesz a kapu alatt. Mire átmegy a küszöbön, a betegből egészséges, a rútból szép, a gyávából hős és a boldogtalanból boldog lesz. De mindenképpen új ember. Minden újesztendő idején megvalósul valami az aranykapu meséjéből. Az új kezdet kapuja alatt új ember lehet belőled. Űj, szabad, bátor és boldog ember. Csak kezdd el újra Istennel az új időben az új életedet. Legyen Ö a kezdet az életedben! — Vele kezdd el az esztendőt, a napot, a munkát, a pihenést, a hétköznapot és az ünnepet. Az Övé legyen az első szó, amikor emberekkel szóbaállsz, hogy tudjál velük a szeretet nyelvén beszélni, övé legyen az első szó, amikor öröm ér, vagy■ bánatba botiasz, hogy a hitedet el ne rontsa és el oltsa a kacagásod vagy a sírásod, övé legyen az első szó, amikor elindulsz, hogy el ne tévedj, hogy biztos legyen a lépésed. És most gondolj vissza az első gyermeklépéseidre. Ott álltái a szoba közepén egyedül és tehetetlenül. Az a kicsi út az egyik széktől a másikig milyen messzinek látszott. És milyen nehéznek. De valaki, aki nagyon szeretett, az édesanyád, vagy az édesapád, ott állt mögötted és kitárta karjait elinduló életed felé. Elindultál és olyan öröm volt járni. — Indulj csak neki bátran! Indulj csak neki reménykedve az újesztendőnek. Ne félj és ne rettegj. Kegyelmes keze kitárul és vigyázva kísér el a küszöbtől. Az első lépéstől az utolsóig. Űjesztendő első napján itt állunk megdobbanó szívvel és hozzánk lép a Holnap. Megfogja a kezünket és menni kell vele ismeretlen útra. De a hátunk mögött ott van az Isten. Az erős, a hatalmas, a gondviselő, a megváltó Isten. Belékapaszkodunk a hitünkkel, az imádságunkkal. Majd meglátod, milyen öröm lesz járni Vele és az ö kezén a Holnapok útján ... biztos lépéssel... boldog lépéssel... FRIEDRICH LAJOS 20
