Evangélikus Naptár, 1951
Üdvösségünk esztendeje
A karácsonyi ünnepkör A hitpj rendszerint rejtett vagy nyílj vágyódás előzi meg. re, valakire vágyunk. Horpályb-m a szived s a szobád. A bűn bizonytalan, kínzó homálya ez. De valaki jón! Kopognak s nyílik az ajtó Ez a pillanat az advent. Kiáltás hangzik: Krisztusod jön! (-Í. advent, Mt. 21:1—9.) De nemcsak jön, hanem egykor vissza is jön. Ezért vigyázzunk, hogy az adventi várakozás ne a tétlenség ködében teljék, hanem a szüntelen készenlétben, ahol a kod eloszlik s a hit őrködik. (2. advent, Luk. 21:25—36.) A hit minden üzenetébe befészke- lődik a kétely, mint Keresztelő János kérdésébe is. (3. advent, Mt. 11:2—10.) Te azért ismerd fel Krisztust tetteiben, amiket érted végzett. Ezt teszi Keresztelő János is az ó- és új testamentum küszöbén: Krisztusra mutat. (4 advent, Ján. 1:17—28.) ő jön, a dicsőség ura. Ez csillapít te minden vágyódást. Nyissátok meg hát a kapukat! Vigyázz, nehogy a karácsonyban érkező Gyermek csupán a szenteste gyertyafényének hangulata által lopózzék a szívedbe. Egészen tárd ki szívedet a szentestén is, amikor gyertyafényes templomokban és otthonokban hangzik — és hangozzék is el — a pásztorok éjtszakájának története. Ez szql karácsony elsp napjának örömüzenetében is (Luk. 2:1—14.) Kinyílt egészen az adventi ajtó s belépett Ö „Ma született nektek . . Krisztus nekünk született, nekünk adfa Isten, vele ajándékozott meg, a mi testünket ölti magára, a mi utunkat járja, a mi bajainkat és betegségeinket hordozza, nekünk segít. Az ő nevét hívják csodálatosnak. tanápsosnak, erős Istennek, békesség fejedelmének. Elpttp térdel le az egyház a pásztorokkal együtt karácsony másódnapján (Luk. 2:15—20), akiben Isten irgalma hajlik felénk. A karácsony utáni csendes napok is ehhez csatlakoznak s így visszük a világi időszámítás eszteridővéeét hálával, bocsánatkéréssel és imádsággal Isten elé. Az újév Krisztus nevenapja (Luk. 2:21), amikor nyilvánvalóvá lesz, hogy az ótestamentumi ígéret örökébe lép. Aki hisz benne, az Isten népéhez tartozik. Január 6-ika ismét ünnep. Epijániász, azaz meg" jelenés ünnepe (háromkirálypk, vagy vízkereszt), (Mt. 2:1—12), amikor a jászol fénye belevilágít a széles yilágba. Dávid háza szűknek bizonyul, nem tudja magában tartani. Mint ahogy a pogánypk keletről jöttek, hogy imádják őt, úgy akarnak ma is a távoli földrészekről jönni, hogy Krisztust tiszteljék. Missziói szolgálatunk áldozva és imádkozva akarja nekik az utat mutatni. Ezt követi legfeljebb hat vasárnap a szerint, hogy húsvét mikorra esik, mert húsvét mindig az első tavaszi holdtöltét követő vasárnapon van, (Eszerint bővül, vagy rövidül a szeritháromsági vasárnapok száma.) Ezek a vasárnapok bevezetnek Jézus életébe, eszünkbe vésik szavait, tetteit és befejeződnek Krisztus megdicsőülésével. (Mt. 17:1—9.) Itt már húsvét felé fordulunk, három vasárnap különleges ünnepi jellege nélkül. Hetvened, hatvanad, ötvened vasárnapja végül Krisztus első szenvedés-nyilatkozatát hozza. (Luk. 18:31—43.) A húsvéti ünnepkör Mint karácsonyt az advept. úgy húsvétot a böjt vezeti be. Zsóltá- rqkból vett latin szavak jelölik vasárnapjait. Régente ezen zspítá• 69
