Evangélikus Naptár, 1951
Évfordulók
Évfordulóik 425 éve 1525 április 24-én a rákosi ország- gyűlés szigorú törvényt hozott a lutheránusok ellen. A törvény így szól: «az összes lutheránusok az országiból kiírtassanak, s bárhol találtatnak, nemcsak az egyházak, de a világiak által is szabadon elfogadtassanak és megégettessenek». Mi volt ennek a ; szigorúságnak és gyűlöletnek az oka? Hiszen a reformáció ebben az időben kicsinysége miatt még nem volt számottevő tényező sem politikailag, sem egyházi szempontból hazánkban. A történelmi kutatás e szigorú törvényhozásnak három okát látja. Először: a nemesi törvényhozók német gyűlölete diktálta ezt a törvényt. A Németországból származó Mária királynő udvaroncai uralkodnak. A király tanácsadói és belső emberei is ezek közül kerülnek ki. A mellőzött magyar főurak gyűlölete ezért ellenük fordul. Az országgyűlésen alkalmuk nyílik, hogy törvényben adjanak hangot gyűlöletüknek. Másodszor: A főpapság féltékenysége és önzése Íratta ezt a törvényt. Nem tűrték meg az egyházban azt a mégoly csendben jelentkező törekvést sem, amely hatalmukat csorbította és jövedelmüktől megfosztotta volna. Harmadszor: E törvény oka a pápával való politikai szövetség volt- A pápa ugyanis éppen ebben az időben küldölt az üres kincstáriba 60.000 forintot a török elleni háború céljaira. A magyar nemesség a további segítség reményében hűségnyilatkozatnak is szánta az tereinek üldözésről » szóló törvényt. Mi volt a törvény hatása? A bekövetkező nemzeti katasztrófa miatt jobbára csak írott szó maradt a törvény. Tudunk mégis három esetet, amelyben alkalmazták 1525- augusztus 9-én Cordatus Konrád budai lutheránus papot ítélték halálra a törvény alapján. - Kínpad és háromnegyedévi börtön után «Isten a börtön- őr által megszabadította a haláltól.» 1527-ben a libetbányai evangélikus • 3$ papot és tanítót e lörvényre hivatkozva ítélték halálra. 400 éve 1550-ben jelent meg Luther Kis Kátéjának első magyar fordítása Kolozsvárott. 375 éve 1575-ben halt meg Huszár Gál a felső Duna vidék és a Csallóköz reformátora. Dévai Biró Mátyás mellett a magyar reformátorok közül ő a legjelentősebb. Hányí-vete:; élete során Bécstől Kassáig. Ngyszombat- tól Pápáig járt s hirdette az evangéliumot. Megtanu ta a nyomdász mesterséget is» s így saját müveit és más reformátorok iratai! kiadhatta. Nemcsak a szó, hanem az írás erejével is küzdött az igaz és tiszta tanításért. Kemény harcos, rettenthetetlen ellenfél volt a pápistákká, va'ó vitákban. Kortársai a «pápistaság kemény pörölyének» hívták Gát papot- Üldöztetés és fogság, bujkálás és élelvesze- delem nem törhették meg erejét. Mindvégig hűségesen küzd az evangélium ügyéért. Élete alkonyán Pápára hívták lelkésznek Egy pestis járvány alkalmával ott érte utol a halál, alig egyévi prédikátori szolgálata után. 375 éve 1575-ben hal; meg Sztárai] Mihály Tolna-Baranya megye reformátora. Papi pályáját Ferences-rendi szerzetesként kezdte- Nagy műveltségű lelkipásztor volt. aki külföldi egyetemen is tanult Reformálon munkáját egy svájci barátjához intézett levelében jellemzi: «Hét év alatt 120 egyházat építettem, amelyek közül mindegyikben egyértelem szerint hirdette- lik és véteik az Ur igéje.» Sztáray kiváló énekköltő is volt. «Énekeivel úgy felbuzdítolta a népei, hogv azok tódulnak hozzá» — vallják még ellenségei is Nevét a félország ismerte,
