Evangélikus Naptár, 1951
A varsói II. Béke Világkongresszus
Ehrerifiurg Hja világhírű író a kővetkezőket mondotta: «Mi vagyunk felelősek az összes családokért, az összes városokért és az összes kertekért. Az emberek riadtan kérdik: Valóban új háború jön? Lehet-e ilyen körülmények között gyermeket nevelni, leliet-e gondolkodni, alkotni, előbbre vinni a kultúrát, amikor a háború iidérce üli meg a lelkeket. — A háború nem földrengés és nem számum, a háborút emberek csinálják, és meg is akadályozhatják. Mindannyian tudjuk, hogy nagy a veszedelem... Meg kell akadályoznunk a háborút!» A liáborút meg kell akadályozni. Ebből a munkából a kereszlyémég- nek is ki kell vennie a részét. Az új esztendőben reánk keresztyénekre két feladat vár. Fontos, hogy a világbéke mozgalmat támogassuk. De épp oly fontos, hogy igyekezzünk Isten igéje által még jobb keresztyénekké lenni. Mert a világ békessége hitünk szerint az emberi szívben lévő belső békességnek a külső eredménye, hiszen a szeretet, az öröm, a békesség — a lélek gyümölcsei (Gál. 5:22). A békemozgalom tehát elvárja a keresz- tyénségtől és az egyházaktól, hogy legyenek hívek mindenekelőtt önmagukhoz. Hirdessék az igét. békítsék az embert Istennel és az emberekkel, neveljék lelkiismeretességre, mely tudja, érzi, hogy felelős Istennek minden cselekedetéért, gondolatáért, szaváért és azért is, hogy megieszi-e a magáét a háború elkerülése és a külső béke biztosítása céljából; és fontos az is, hogy a közösséget ápolja, erősítse, hogy így különböző emberek egymás között tanulják a békesség nagy leckéjét. A második magyar békekongresszus berekesztése után a budapesti fiatalság fáklyás felvonulást rendezett a kongresszus iszteletére. ötvenezer ifjú vonult fel az Országház elé, ötvenezer égő fáklyával. Sötét novemberi este volt, kicsit hullott az eső is. A fáklyák tömege azonban bevilágította a ködös, sötét éjtszakát. Nemcsak a tér volt tele fáklyás fiatalokkal, hanem a beléje torkoló utcákon is áramlottak a fáklyás fiatalok hosszú oszlopai. Ezek a fáklyák nem a világ békéjét akarták felgyújtani, hanem hirdették a magyar ifjúság békeakaratát, hirdették azt az igazságot, hogy sok-sok fáklya együtt a legsötétebb, legködösebb éjtszakát is be tudja világítani és le tudja győzni. A békeszeretet fáklyáját minden tisztességes embernek meg kell gyújtania és be kell állania a szinte végeláthatatlan történelmi menetbe, kb. 800 millió békeszerető ember menetébe, azzal a szent meggyőződéssel, hogy a békeszeretet tiizét többé semmi, de semmi ki nem olthatja. A varsói II. Béke Világkongresszus t következőket követeli az újabb világháború elkerülésének érdekében: 1 j Azonnal szüntessék be a koreai hadműveleteket és vonják ki a külföldi ' csapatokat Koreából. Taivanból és Vietnamból. \ Követeli Németország és Japán teljes lefegyverzését, békeszerződés 1^ I kötését velük és a megszálló erők kivonását ebből a két országból, o I Kimondja a varsói határozat, hogy: „Agresszió bűncselekményét követi ** I el az az állam amely bármilyen ürüggyel, bármely más állam ellen először vesz igénvbe fegyveres erőt”. |j I Követeli a háborús propaganda megakadályozását és megbüntetését s {** 1 követel' a kongresszus, hogy minden országban dolgozzanak ki ..Béke27
