Evangélikus Naptár, 1951
Vető Lajos dr.: Az egyházak a béke szolgálatában
feW La fos dr.! Az egyházak a béke szolgálatában Napjaink világtörténelmének egyik legfontosabb feladata a békéért folyó küzdelem. Alig van talán ma már felnőtt ember, aki a világbéke- mozgalomról ne tudna s akit a háború és béke kérdése ne foglalkoztatna. Az egyházak is Keleten és Nyugaton egyaránt állást foglalnak újra meg újra a háború és a béke kérdésében. Vájjon van-e hát köze a világbéke mozgalomhoz a keresztyén hívő emberiségnek és az egyházaknak? Kétségtelen. Boldogok a békességre igyekezők, mert ők mondatnak Isten fiainak (Mt. 5:9). Mégis a békesség szolgálata (II. Kor. 5:18), melyet a keresztyénség végez, belső munka, az Isteninél való békességet célozza „Béküljetek meg Istennel“, ez az egyház, az Isten igéjének az emberekhez szóló üzenete. Ennek a vékességnek a terjesztése és megszerzése a keresztyén egyháznak és a keresztyén híveknek az első és főfeladata. Ezt a feladatot az egyház három módon végzi: hirdeti az igét, neveli a hívek lelkiismeretét, építi a közösséget. Ezzel munkálja az emberek belső békességét. De a földi békesség is hozzá tartozik a kcresztyénséghez. Á karácsonyi evangélium az angyalok énekében földi békességet ígér azon kívül, hogy Isten dicsőségét hirdeti (Lk. 2:14.). A keresztyén ember érzi is, hogy felelős azért, vájjon miképpen foglal állást a háború és a béke kérdésében. Erre figyelmezteti az is, hogy a két mögöttünk lévő világháborúval kapcsolatban mennyi vád érte a keresztyénséget azért, hogy a háborút nem tudta megkadályozni. A távoli pogány népek között működő misszionáriusok sokat panaszkodnak a miatt, hogy munkájukat menynyire megnehezíti a keresztyén népek között dúló sok-sok véres háború. Híressé vált Amanullah keleti uralkodó mondása: «Ágyúitok sokkal jobbak mint a keresztyénségek.» Ki ne venné észre, hogy itt is jelentkezett a keresztyén lelkiismeret felelőssége a háborúval kapcsolatban? Tehát a keresztyénségnek van köze a külvilág békéjéhez is. Külsőleg erre vall az a körülmény is, hogy párizsi, stockholmi és varsói, immár világtörténelmi nevezetességű konferenciákon szép számmal vettek részt egyházi emberek is. De nemcsak ők érezték, hogy az új háború megakadályozásáért megindult küzdelemben részt kell venniök, hanem a nagyrészt nem keresztyén meggyőződést valló békeharcosok is úgy érezték, hogy az egyház képviselőinek közöttük kell lenniök. Az egyházak azóta is szerte a világban küzdenek a békéért. Ha az úgynevezett vasfüggönyön túli hivatalos keresztyén egyházszervezetek nem is, híveik közül sokan aláírták a stockholmi felhívást s azok is. akik nem írták alá, 22
