Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)

1944-08-19 / 34. szám

mmum HÍREK Kevesen tudják... Kossuth Lajos, hazánk nagy fia megható emléket állított az eper­jesi ősi evangélikus főiskolának, midőn 1861-ben ezeket írja: „Én is egyike vagyok tanítványainak; én is résztvettem az erkölcsi és tudo­mányos működésben, amelyet e tiszteletreméltó intézet nyújt hazám protestáns ifjúságának. Ott virradóit fel lelkében azoknak az elvek­nek világossága, melyek vezéreltek viharos életemben a hazám és felebarátaim iránti kötelességnek ösvényén, melyek adtak s meg vagyok győződve, hogy adni fognak halálom órájáig mind akaratot, mind elszántságot és erőt, feláldozni életemet, a vagyonomat hazám eltörülhetetlen jogainak megvédésére és a polgári, nemzeti és vallás- szabadságnak szolgálatában. Adná az Isten, hogy oly viszonyok kö­zött lennék, hogy bebizonyíthassam, mily háládatois vagyok az eper­jesi Kollégium iránt, nem kellene idegen jótékonysághoz fordulni. De mint szegény száműzött nem bírok egyebet adni, mint szavam, köz­benjárásom és imámnak gyenge adóját. Az eperjesi Kollégiumban uralkodó nemzeti alapon álló reform­szellem megtermékenyítően hatott az egész országra, mert nem vélet­len, hogy a híres márciusi ifjak közül, akik március 15-én az 1848-as eszméket proklamálták — Kossuth Lajoson kívül sokan, úgy mint Irányi Dán1'el, Vachott Imre, Lisznyai Kálmán, Kerényi Frigyes és az | „Arany Trombita” szerzője: Sárossy Gyula, valamennyien az eperjesi Kollégium tanítványai voltak. A Kollégium akkor valóban nemzet­nevelő és nemzetépítő intézet volt. (Dr. Bruckner Győző jogakadémiai dékán közlése.) * Érdekes és tanulságos gyülekezeteink keletkezésének történetében Erdély régi, reformációkorabeli egyházának, Nagybányának a meg­alakulása. Soltész János: A nagybányai ref. egyházmegye története c. könyv 181. lapján azt olvassuk, hogy Sylvester Erdősi János, aki a wittenbergi egyetemen tanult. „1530 körül a Nagybányával szomszé­dos Szinérváraljáról átjuttatta ide is a hitjavítás tanait”, aki Nádasdy Tamás mellett tanítással, irodalommal foglalkozott s aki Lőcsén má­sodprédikátor volt: a lutheri reformációt terjesztette. Ugyanezt mond­hatjuk Kopácsi István nagynevű magyar reformátorunkról Ls. 1542- bein ő is hallgatója volt a wittenbergi egyetemnek s az evangélikus vallást elfogadta. Katona Lajos nagybányai városi levéltáros történeti jegyzeteiben mint evangélikus pap szerepel. Őt a nagybányaiak 1547- ben hívták meg az erdődi, már akkor reformált ekklézsiából, „ki is az itt való lakosokat í eformálta, guod, est certo certius.” (Ami bi­zonyosnál bizonyosabb.) így olvashatjuk a város egyik jegyzőkönyvé­nek első lapján. Egy 17. századbeli — valószínűleg katolikus — kéz utána írta ugyan, „hogy az fent megnevezett esztendőben deformálta- tott az nagybányai ekklézsia, verő verius (igaznál igazabb). Ezen utójegyzet azionban csak megerősíti a dátum helyességét, valamint nem döntheti meg azt, hogy Kopácsi is már nem idegenek közé, isme­retlen területre jött propagandát csinálni a reformációnak, hanem hívták őt a lakósok, akik évek óta ismerték, vallották, terjesztették maguk között a reformációt, azonban hivatalosan még meg nem ala­kultak. Az alakulást tehát Kopácsi eszközölte. Técsy Dániel: Kapcsos könyve szerint „Kopácsi István legelsőbben is Veress Mihály akkori plébánost tizenegy káplánjával együtt reformálta s azután a népet. Ez a körülmény részint amellett bizonyít, hogy a dolog itt alaposan elő volt készítve, másrészt kellő tájékoztatást nyújt arra nézve is, mily tekintélyes volt Nagybánya az akkori városok között 12 papjá­val. Nagybánya meghódítása tehát egyike volt Kopácsi legszebb sike­reinek. Közli: Pásztor Pál. A soproni felső egyházmegye július 9-én tartotta évi rendes közgyűlését Ziermann Lajos esperes és Medgyaszay Emil ehm. felügyelő elnöklete alatt. Ezt megelőzőleg gyámintézeti istentisztelet volt. Danielisz Róbert harkai lelkész szolgálatával. A megüresedett főjegyzői tisztségre Gráf Samu aljegyzőt, aljegy­zőnek Leitner József líceumi tanárt, számvevőszéki elnöknek Danielisz Ró­bert harkai lelkészt és Szabó Kálmán líceumi igazgatót választották meg. A mindenre kiterjedő esperes! beszámoló komolyan int a helytállásra. Szól a né­met énekeskönyv új kiadására vonat­kozó tárgyalások elői’ehaladott voltáról. A zalai egyházmegye július 26-án, Gyenesdiáson, Kapernaumban tartotta évi rendes közgyűlését Jónás Lajos es­peres és dr. Roósz Ádám egyházmegyei felügyelő elnöklete alatt. Előzőleg az egyházmegyei bizottsági ülések foly­tak le. A munkaszolgálatra behívott protes­táns egyetemi és . főiskolai hallgatók lelki gondozására a dunamelléki refor­mátus egyházkerület 13, az evangélikus egyetemes egyház 7 lelkész jellegű mun­kást küldött ki. Közöttük van már he­tek óta Dezséry László egyetemi lel­kész is, aki szerkesztőségünkhöz inté­zett levelében közli, hogy egy telepen állomásozik, Maros-Torda megyében. 53 protestáns híve van, közülük 20 evangélikus. A völgyben egy erőd- század van, melynek kb. 600 főnyi le­génységét is lelki gondozásban része­síti. Az egyetemi és főiskolai hallga­tókkal foglalkozó katolikus és protes­táns lelkészek szép egyetértésben mun­kálkodnak. A testvéregyház köréből. Dr. Balta­zár Dezső nagynevű debreceni püspök síremlékét augusztus 15-én avatták fel ünnepélyes keretek között a debreceni Köz-temetőben, a ravatalozó előtti dísz­síi helyi parcellában. A felavalást dr. Révész Imre püspök végezte. A kegye- letes aktus napja egyben az elhunyt püspök püspökkészentelésének 33. év­fordulója volt. Hősi halál. Lövik Kálmán, a bonyhádi evangélikus gimnázium tanára, műkö­désének 35. évében, júl. 23-án Szilágy- somlyón, katonai szolgálatának teljesí­tése közben váratlanul elhúnyt. 1909- től kezdve volt az intézet tanára. Ha­lála rövid időn belül már a negyedik, nagy csapást jelenti a testületnek, mely egyenes jellemű férfiút és szere­tetreméltó kollégát ‘veszített el benne. Gyémántlakodalom. A tállyai egyház- község egyik presbitere, Fiedler Dániel és neje, Kis Klára most ülték meg há­zasságkötésük 60. évfordulójának em­lékünnepét. Az egyházközség szeretettel köszöntötte a jubiláns házaspárt. Az ünnepelt férj 50 éve presbitere az egy­háznak. Ifjúsági konferencia. A Fébé Evangé­likus Diakonissza Egyesület ez évben is megrendezi Klotildligeten ifjúsági kon­ferenciáit és pedig augusztus 18—21. között leányok számára, augusztus 25— 28. között pedig fiúk számára. Mind­egyik konferencia szeretet vendégséggel kezdődik és úrvacsoraosztással zárul. Jelentkezni a következő címen lehet: Bpest, XII., Hidegkúti-út 123/a. (Tele­fon: 164-573.) Anyakönyvi kutatás. Urhegyi Jenő (Bpest, VI., Benczúr-u. 7.) keresi az 1873—76-ban született Teich Róza ke­resztelési bejegyzését. Közelebbit róla nem tud. A megtaláló fáradozását ju­talmazza, Pályázat. A békéscsabai evangélikus Rudolf-gimnázium magyar-latin, vagy magyar és más szakos rendes, esetleg helyettes tanárt keres. Illetmények az államiakkal azonosak. Pályázati határ­idő a hirdetés megjelenésétől számított két hét. Kellően felszerelt kérvények a gimnázium igazgatóságához külden­dők. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom