Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)
1944-04-08 / 15. szám
MNfflMKaEÍ Ünnepi istentiszteletek 3 budapesti templomokba n A) Nagypénteken: Deák-téri templomban d. e. 11-kor dr. Kékén András (úrv.), ugyanakkor a leánygimnázium dísztermében Muncz Frigyes. — D. u. 6 órakor passióolvasás (dr. Kékén A.). Utána úrvacsoraosztás, Muncz Frigyes. Fasori templomban reggel 8 órakor úrvacsoraosztás. Fél 10 órakor Pásztor Pál, 11-kor a templomban Kemény Lajos (úrv.), a gimnázium dísztermében Pásztor Pál. — D. u. 4 órakor Pásztor Pál (úrv.), d. u. 6 órakor passióolvasás (Kemény Lajos). Német istentiszteletek: (minden alkalommal a Deák-téri templomban) d. e. fél 9 órakor Güttler Vilmos (úrv.), d. u. 3 órakor passióolvasás. Kőbányai templomban d. e. 10 órakor Majba Vilmos (úrv.), d. u. 4 ópa- kor Boros Károly. Simor-u. templomban d. e. 11 órakor Sülé Károly (úrv.). Aréna-út 7. sz. alatt VHO órakor vitéz Virág Jenő. Rákóczi-út 57. sz. alatti templomban d. e. 10 órakor (szlovák nyelven) dr. Szilády Jenő (úrv.), d. u. 5 órakor (magyar nyelven) dr. Szilády Jenő. Üllői-úti imateremben d. e. fél 10 órakor (egyetemi) Dezséry László, 11- kor Kemény Péter (úrv.). Gyarmat-u. imajiázban d. e. 10 órakor Ruttkay Elemér (úrv.). Szugló-u. 49. sz. a. d. e. 9 órakor Scholz László (úrv.). Egressy-út 73. sz. a. d e. 11 órakor Scholz László (úrv.). Szvetenay-u. elem iskolában d. e. 10 órakor dr. Halász Kálmán (úrv.). Gyáli-úti elemi iskolában reggel 8 órakor dr. Halász Kálmán. Az angyalföldi templomban d. e. 11 órakor Rimár Jenő (úrv.). A bécsikaputéri templomban d. e. 9 órakor Bagár Iván (úrv.), d. e. 11.15- kor (rádiós) vitéz Sréter Ferenc, d. u. 5 órakor passióolvasás (Bagár Iván). Torockó-téri ref. templomban d. e. 9 órakor vitéz Sréter Ferenc (úrv.). Böszörményi-úti iskolában d. e. 9 órakor Glatz József, 10-kor Danhauser László (úrv.). A kelenföldi templomban reggel 9 órakor Medvegy Antal (úrv.), d. e. 11 órakor Wolf Lajos (úrv.), d. u. 5 órakor Wolf Lajos (passióolvasás). Az óbudai templomban reggel 8 órakor úrvacsorái istentiszt. (Kaiser József), d. e. 9-kor (német nyelven) Mohr Henrik (úrv.), 11-kor (magyar nyelven) Mohr Henrik (úrv.), d. u. 4-kor passióolvasás (Bottá István). Báthory László-út 7. sz. d. e. fél 11 órakor Zulauf Henrik (úrv.). Az állami megfigyelő szanatóriumban d. u. 2 órakor Majba Vilmos. Protestáns katonai istentisztelet a Ludovika Akadémián (Üllői-út 80. sz.) ti. e. 11 órakor dr. Soltész Elemér püspök. B) Húsvét II. ünnepén: (Az első ünnepi beosztás a borítékon.) Deák-téri templomban d. e 11 órakor dr. Kékén András (úrv.), d. u. 6 2 Kormánynyilatkozat A Magyar Távirati Iroda jelenti: A magyar kormány a következő hivatalos kormánynyilatkozatot teszi közzé: A keleti harctéren döntő küzdelmek folynak, amelyeknek kimenetele évszázadokra határozza meg Európa és vele együtt Magyar- ország sorsát. A magyar nemzet létérdeke, hogy ez a küzdelem a bolsevizmus legyőzésével végződjék, mert különben nemzeti létünk jut végső veszedelembe. Ezzel a halálos veszedelemmel a magyar nemzet egyedül a maga erejével nem tudna megküzdeni, még akkor sem, ha erejének minden cseppjét feláldozza ebben a gigantikus mérkőzésben. A bolsevizmust leküzdeni és ezzel Európa és a mi fejünk felől a végpusztulást elhárítani, csakis a N agy német Birodalom vezére, Hitler Adolf, a mi hatalmas szövetségesünk tudja, akinek hadserege a háború eddigi öt esztendeje alatt is bebizonyította, hogy ember- feletti és a történelemben soha sem ismert teljesítményekre képes. Országunk a Nagynémet Birodalommal hű szövetséges és hagyományos baráti viszonyban áll, hős katonáival pedig vállvetve a régi íegyverbarátságban küzd ma is a közös ellenséggel szemben ebben a reánk kényszerített küzdelemben. A közös ügy és a közös küzdelem sikere feltétlenül megkívánja, hogy a magyar nemzet is minden erejét megfeszítve vegye ki részét szövetségese oldalán ebben a mi sorsunkat is eldöntő élei-halálharcban. A Magyarországot és a Nagynémet Birodalmat összekötő sorsközösség szellemében fogant megállapodás alapján német csapatok vesznek részt az ország védelmében — amint ez Finnországban és más országokban is történt —, hogy a közös érdeknek megfelelően együtt oltalmazzuk határainkat, Európát és a kultúremberiséget. Ebben a történelmi harcban az ország minden erőinek megmozdí- tására szükség van, a belső front tekintetében is. A belső front szilárdságán és rendíthetetlenségén őrködni ezekben a válságos időkben elsőrendű nemzeti kötelesség. Annál is inkább, mert, sajnos, az utóbbi időkben idebent akadtak olyanok is, — ha nem is túlzott számban, de erőteljes aktivitással —, akik nem tudván vagy nem akarván felismerni a veszély roppant súlyát és közelségét, éppen a mostani válságos időket tartották alkalmasnak arra, hogy az ország belső ellenálló erejét kikezdjék és a nemzet lelki egységét megbontsák. Azt a hitet terjesztették, hogy mi kimaradhatunk ebből a mi jövőnket is eldöntő küzdelemből, sőt jelentkeztek olyan törekvések is, amelyek már szándékosan iparkodtak megbénítani a nemzet védekező erejét. Ezzel a magatartásukkal nemcsak a nemzet ellenálló erejét gyengítették, de kockára tették a magyarság nemzeti létét, sőt becsületét is. Ha törekvéseik sikerre vezettek volna, a nemzet olyan végromlásba sodródik, amelyből nincs feltámadás. Ezzel a magatartással és ezekkel a törekvésekkel szemben veszi fel a harcot az új kormány, hogy megsemmisítse a bomlasztás minden csiráját, ébrentartsa a nemzet önbizalmát, megszervezze a nemzet erkölcsi és anyagi erőit és érvényre juttatva a magyarság ősi, katonai és férfias erényeit, a lehető legmagasabbra fokozza az Önvédelmi harc szellemét. A magyar kormánynak e súlyos történelmi órákban fogant elhatározása feltétlenül megkívánja, hogy a nemzet összes egészséges erői mellette felsorakozzanak. Minden akarat, minden hit, minden bizalom és minden elszántság latbavetésére van szükség, hogy az ország vezetői biztosítani tudják a nemzet önvédelmi harcának sikerét. Ez a legelső magyar embernek, Magyarország kormányzójának az akarata. E hit, ez elszántság és e bizalom birtokában a kormány teljesíteni fogja kötelességét mind az önvédelmi harc eredményes folytatása, mind az ahhoz nélkülözhetetlen, kiegyensúlyozott, egészséges és igazságos belső viszonyok megteremtése érdekében. Biztosítani fogja a rendet, a nyugalmat, a belső békét és a megfeszített munka minden előfeltételét. Igazságos, szociális viszonyokat kíván teremteni a társadalmi és a gazdasági élet minden vonalán s a háború elkerülhetetlen
