Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)
1944-09-16 / 38. szám
Ami az emberrel és a mindenséggel történik, azt elkerülni nem lehet. így látják ezt a predesztináció hivei. Ily hitben benne van az Isten feltétlen tekintélyének az elismerése. A református emberben ezt még megerősíti az, hogy a talán többet olvassa az ó-szövetséget s hogy az igehirdetésben a textus talán annyiszor ó-szövetségi, mint nem. Az a kevésszavúság és egyszerűség a beszédben, a nyugalom és megadás, ami a református embert sokszor oly könnyen felismerhetővé teszi, az ó-szövetség olvasásának és hallásának a hatása. Azt mondhatnánk, hogy lelki sedativum van benne. Természetesen, a hit rányomja a bélyegét a gondolatokra is. Ilyen szép gondolat az, hogy az emberi lélek prae-íormálva van a keresz- tyénségre. Tehát eleve rendeltetett el, hogy az emberi lélek olyan legyen, hogy eledele legyen minden léleknek, akár maorinak hívják, aki a polinéziai emberevőknek a leszármazottja s- most az újzélandi hadseregben szolgál, akár Ugandában ösmerte meg a hittérítőt, akár ethikum nélkül élő zsidó Európában. S kérdezhetjük, mi mást tudnánk nekik helyette adni, mint életformáló s lelket átalakító erőt, ha nem a keresztyénséget? Mindazonáltal meg lehet érteni, hogy — végigtekintve a minden- ségen — észreveszünk olyan tényezőket is, amelyek ellene szólnak a predesztinációs tan merev elfogadásának. Itt van a kezdeményező erő, amellyel Isten az értelmes lényeket, elsősorban az embert, de az állatot is, felruházta. Azután itt van a felelősségérzet, amit mi hordozunk s hogy meg van, azt éjjel-nappal is érezhetjük. Azután itt van a hit és a hit hiánya, mint legfőbb különbség. S ha Isten mindenek felett álló hatalmával mindezt összhangba akarjuk hozni, annyit mondhatunk, hogy úgy kell magunkat tekinteni, mint akiket Isten, nemcsak testi, hanem szellemi és elsősorban erkölcsi vonatkozásban, már eleve fejlődésre rendelt el s ezt az elrendezést kegyelmesen megújította Krisztusban. Kemény Hugó. Kevesen tudják... Az ősi nagybányai gyülekezet régi templomairól a városi levéltár egyik adata így emlékezik meg: „A berendezkedés éveiben három temploma volt a városnak: Szent István, Szent Márton és Szent Miklós templom. Az elsőnek tornyát a villám rombolta szét és így 1561. évig hasznavehetetlenné lett. A másodikat János Zsigmond ostromló serege 1567-ben lerontotta, minélfogva az ágostai evangélikusok és evangélikus reformátusok részint az ispotályi kis templomra, részint Szent Miklós templomára szorultak. (Ez utóbbi is kicsiny volt.) Midőn évek múlva a két hitfelekezet között a különbség mind jobban kidomborodott, az ágostaiak Szent Márton, a kálvinisták Szent István templomát építették föl maguknak (az utóbbi volt a nagyobbik templom). A harmadikra, a máig is fennálló Szent Miklós templomra, annyira nem volt szükség — lévén Nagybányán csak két felekezet, t. i. ág. h. és helv. h. —, hogy ,,a város szénája tartására rendeltetik a puszta templom, mind penig a Kopasz szőlőhöz való hordók tartására“. A Kopácsi által alapított „Scola Rivulina“, nagybányai kollégium eleinte mind a két felekezet főiskolája volt s protestáns szellemben, a tudomány világosságában nevelte az egész vidéket, az elválás után az ágostaiak nem tartottak külön főiskolát, a Scola Rivulina kizárólag e reformátusoké lett. Valószínűleg ekkor is mindkét egyház fiai nyertek benne oktatást. Nagybányán az ellenreformáció 1634-ben kezdődött, mikor II. Ferdinánd a jezsuita szerzetnek adományozta a szatmári fundust. A megyében való megtelepedés maga után vonta a jezsuita missziók megalapítását. A legelsők között nevezetes a nagybányai misszió, melyet követett a szinérváraljai, giródtótfalusi és felsőbányái misszió Annyival inkább szükség volt ezekre katolikus szempontból, mert ,,a város és a környék túlnyomó része, részint az ágostai, részint a kálvinista hiten volt“. Az ellenreformáció hatását, itt is annyira megérzik, hogy a nádor felhívására 1665 november 2-án a város és a prot. egyház Kassára consultatio dolgában ügynököket kénytelen küldeni. BftNGMsmr Évkönyvek A soproni evangélikus líceum (gimnázium) évkönyve az 1943/44. tanévről, az iskola fennállásának 387. évében. Közli: Szabó Kálmán igazgató. Iskolafenntartó a dunántúli evangélikus egyházkerület. Az évkönyv elején dr. Ruhmann Jenőnek, az iskola 3 és fél évtizeden keresztül volt tanárának és igazgatójának tanári érdemeinek méltatását találjuk — nyugalomba- vonulása alkalmából. Az intézet tanulságos múltjáról múlt számunkban külön cikkben emlékeztünk meg. A lefolyt tanév életéből kiemeljük a kö- vetkezőkat: november 18-án ünnepélyesen átadták lendeltetésének a Diákotthon új épületszárnyát. Az iskolaépület hadikórház volt s így a tanítás a szomszédos Széchenvi-gimnázium- ban folyt. A tehetséges szegény falusi tanulók ingyenes iskoláztatása e tanévben is folytatódott. Az Országos Magyar Falusi Tehetségmentés központi intézőbizottsága az országszerte megtartott versenyvizsgálatok eredményei alapján az eddigi négy járulék-alapi tanulóhoz újabb ötöt utalt az intézetbe. A görög nyelv tanítása jelentkezők hiányában szünetelt. Az Ifjúsági Magyar Társaság három szakosztály keretében folytatta munkásságát. Ä magyarságtudományi szeminárium ülésein megbeszélésre került Ady és a magyar mithológia, Kossuth Lajos külföldi évei, Bevezetés a magyar néprajzba, stb. A nemzetiségi szeminárium adatgyűjtő munkát folytatott a helyi kisebbség életviszonyainak tanulmányozására. A természettudományi szemináriumi munka fizikai gyakorlatok keretében folyt. A Társaság olvasótermében és ülésein az ifjúság tervszerű munkát végez a magyar nyelv védelme érdekében. Érdekes, hogy az első négy osztály tanulóinak külön önképzőköre van, a Berzsenyi-Kör. — A líceumi Diákotthon Sopron egyik legszebb részén 100 tanuló befogadására épített, egyedülálló kétemeletes épületben van, mely a fenntartó dunántúli egyház- kerület tulajdona. Teljesen modern a felszerelése, több lelkész vezetésével evangéliumi szellemben komoly kötelességtudásra neveli a bentlakó növendékeket. A tanulók létszáma 338. Ezek közül evangélikus 278 (82°>'ti). * A nyíregyházi Evangélikus Geduly Henrik-leány gimnázium évkönyve az 1943/44. iskolai évről. Az iskola fennállásának 27. esztendejében. Közzéteszi: Weiszer Gyula igazgató, t. ü. főtanácsos. Fenntartója a nyíregyházi evangélikus egyházközség. A gyülekezet 1917- ben, a reformáció 400 éves fordulóján alapította meg az intézetet. Első otthona az ev. elemi iskola volt. 1935- ben épült fel az új modern iskola- épület egy része s 1939-ben hozzáépült a Igmodemebb követelményeknek megfelelő tornaterem is. Túróczy Zoltán püspök irányítása mellett ez évben is tartottak mintatanítást a fizikából. A mintatanításon résztvett maga a püspök is, valamint a két gimnázium és az elemi iskola tantestületének számos tagja. A Reményik Sándor-önképzőkör- ben a modern magyar irodalmat igye7
