Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)
1944-09-09 / 37. szám
nek jagában áll azokat nem teljesíteni, vagy csak annyit belőlük, amennyit jónak lát. Ez tehát a helyes sorrend: Isten parancsol, rendel: egyed és faj meghajol és engedelmeskedik. A vallásban tehát a fajnak kell szolgálnia az Istent és nem megfordítva. Ezt az Isten által megparancsolt sorrendet, a korszellem hatására megfordítani és egyszerűen fejtetőre állítani nemcsak botorság, hanem egyenesen szentségtörés és bálványimádás. Ezért amikor „magyari keresztyénség“-gel játszunk, akkor tudnunk kell azt, hogy a vallást soha sem lehet lealacsonyítani, faji érdekek és célok eszközévé, mert a vallás csakis Isten dicsősége szolgálatának eszköze lehet. Nem lehet a vallás a faj és vér uszályhordozója sem, magyar véré és magyar fajé sem, hanem csakis az Isten hatalmas dolgainak hirdetője. Nem lehet a vallás „öncél“ sem, mert soha sem önmagáért van, hanem mindig fölfelé mutat, az Isten felé. Nem lehet a vallást a „faji hasznosság“ szempontjából nézni sem, mert az Isten által nekünk adott vallást, akkor is gyakorolnunk kell, ha abból történetesen kárunk származik. Az elmondottakból azt lehetne következtetni, hogy a vallás és a fajiság között, ezek szerint, semmi kapcsolat nincs. Egy mégis van. Ez a kapcsolat pedig az, hogy minden egyes fajnak meg kell hajolnia Isten előtt, minden egyes fajnak szolgálnia kell az Istent, minden egyes fajnak alázatosan engedelmeskednie kell az Istennek és végül minden egyes fajnak, minden érdekét, célját, elgondolását alá kell rendelnie Isten akaratának. Már csak azért is, mert az ö akarata minden faj számára a legfőbb jó. A magyar faj számára is. (Folytatjuk.) Káldy Zoltán. Kevesen tudják... Egyházunk ősi iskolái közül ismerjük meg közelebbről a csaknem 400 esztendős soproni líceum történetét. Az iskola 1943—44. évkönyvének „Az intézet múltja“ c. fejezetéből vesszük az alábbiakat: 1557-ben a Sopronban már teljesen megerősödött reformáció hatása alatt a polgárság, élén Hummel Kristóf polgármesterrel és a városi tanáccsal, az addigi kis városi iskola rozzant épületét lerombolva, annak helyén — hozzávéve a polgármester kertjét is — a „Pflaster“-on egy nagyobbszerü, négy osztályt és minden osztályban két-két évfolyamot magában foglaló iskolát emelt, melyben a növendékeket az alsó osztályban az elemi ismeretekre, a felsőbbekben a latin és görög nyelvre, filozófiára, sőt a leendő teológusokat a héber nyelvre is tanították a jobbára külföldről behívott tanítók így jött létre az első evangélikus gimnázium Sopronban. Fenntartója a városi tanács, illetőleg maga a város volt. Jó hírnevére mutat, hogy messze vidékről, sőt Bécsből is akadtak tanítványai. Szépen megindult fejlődését azonban megakasztotta a Rudolf uralkodása alatt kezdődő ellen- reformáció, mely itt, a nyugati határon éreztette legkorábban erejét. Draskovich győri püspök, kancellár vádjára, mivel a városi tanács nem fogadta el a Gergely-féle naptárt s nem jelent meg a szombat- helyi zsinaton, 1584-ben az egész tanácsot Bécsbe idézték fogságba vetették s csak azzal a feltétellel engedték szabadon, hogy papjaikat s tanítóikat elbocsátják. így 22 esztendeig üresen állott az iskola épülete s a soproni fiúk a szomszédos Sopronkereszt.úrra vagy Csepregre jártak tanulni. Csak a bécsi béke után, 1606-ban nyílhatott meg az intézet újra két osztállyal és két tanítóval. De 1633-ban már hat osztályú és oly szépen virágzik, hogy újra felkeresik vidéki fiúk is, és igen sokan látogatják az Ausztriában, Stájerországban folytatott vallásüldözések miatt elbujdosott és itt letelepedett osztrák főnemesek gyermekei közül is. Emellett a német-latin gimnázium mellett már a bécsi béke óta volt Sopronnak egy kis magyar evangélikus iskolája is. A 17. század közepétől kezdve az itt és a vidéken élő magyar nemesek különösen wmimEí szövetkezetek és az ezekkel kapcsolatos kérdések voltak fő pontjai. A megrövidült tanévben az összes kérdéseket tárgyalni nem lehetett, azonban az egyes tárgykörök munkáját irányító önképzőköri tagok olyan buzgó munkát fejtettek ki, hogy a felolvasó- és vita- gyűlések a legmagasabb színvonalon állottak. A népdalismertetésre nagy gondot fordítottak. — Az evangélizáció után 40 leánynövendék jelentkezett az imaközösség önkéntes tagjaként. A helybeli leányok a szünetben is bejönnek a vasárnap reggeli imaközösségi órákra. A tanulók létszáma 289. Ebből evangélikus 112 (38*/»). Közli: P. P. HÍREK Dr. Vladár Gábor titkos tanácsos, kúriai tanácselnök, budapesti evangélikus egyházmegyénk felügyelőjét a kormányzó úr m. kir. igazságügyminiszterré nevezte ki. Páratlan tudása, hűséges szolgálata, kiváló képességei e nehéz időkben is Isten kegyelméből bizonyára bőven fognak gyümölcsözni állami és egyházi életünk javára. Kossuth emléke Finnországban. A finn lapok is megemlékeztek Kossuth halálának félszázados évfordulójáról. A Hengellinen Kuukauslehtiben két cikket is írt róla Pesonen Mátyás lapunk cikkei alapján. Legutóbb Kossuth prófétai szavairól írt cikket: Ne kövessünk el öngyilkosságot csak azért, hogy béke legyen. Okosabbat is tehetünk: harcoljunk az életért. Lelkészértekezlet. A hegyaljai egyházmegye lelkészi kara augusztus 29-én Egerben konferenciát tartott dr. Vető Lajos alesperes elnöklete alatt. Dr. Ottlyk Ernő lelkész ismertette a Biblia és a keresztyénség mitológiátlanítására irányuló legújabb törekvéseket s azok tanulságait. Marcsek János esperes a konfirmációról tartott előadást s a lelkészi kar helyeslése mellett mutatta be az egységes konfirmációi istentisztelet vonatkozó tervezetét. Végül tárgyalta az értekezlet Varga László abaújszántói lelkésznek a st.rványgondozással kapcsolatos lelkészi problémák megoldására vonatkozó előterjesztését, valamint a lelkészi nyugdíjak többféleségének az eltörlésére irányuló javaslatát. A legutóbbi hadnagyavatáson, aug. 20-án a kormányzó úr együttesen avatta fel a Ludovika Akadémia, a Bolyai Műszaki Akadémia és a kassai Repülő Akadémia végzett tisztjeit. A felavatottak nevében Pósfay László hadnagy, mint a legkiválóbb növendék mondott üdvözlő beszédet. Pósfay hadnagy evangélikus vallású. Testvéröeese Pósfay György s. lelkésznek. Házasságkötés. Harmati György bu- dapest—fasori s. lelkész és Lichner Maliid szeptember 7-én tartották esküvőjüket a fasori evangélikus templomban. Az esketést Kemény Lajos espe7
