Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)

1944-09-09 / 37. szám

A háború természetéből folyóan, mint sok más. ebben a kérdésben sem enged tökéletes tisztánlátást. De kétségtelen jelek arra mutatnak. hogy az egyházak nem tétlenek ebben a vonatkozásban sem. Tudunk a pápa erőfeszítéseiről, amelyekkel a háború kitörését, majd elfajulását megakadályozni, illetve enyhíteni igyekezett. New-York érsekének a szenzáció erejével hatott utazásai is bizonnyal ennek a célnak a szolgálatában állhatták. Ismeretes egyes angol protestáns egyházi férfiaknak a polgári lakosság bombázása elleni állásfoglalása is. Az egyházak Svájcban székelő ökumenikus tanácsának fáradozásai nem kapnak olyan nyilvánosságot, mint amazok, de azért tudnak azokról is az illetékesek s ezek a fáradozások igazolni fogják az utókor előtt a világ protestáns egyházainak szerepét ezekben a sorsdöntő időkben. A hazai protestáns egyházak lelkíismerete is megmozdult és azok is megtették azt, ami módjukban állt és el is érték azt, ami az adott helyzetben elérhető volt.

Ezenfelül az egyházak természetesen mindent elkövetnek, hogy a fegyverek zajában is elhasson a lelkekhez Isten igéjének tiszta zengése és életük ne divatos politikai jelszavak, hanem Isten igéiének határozott és örökérvényű iránymutatása szerint igazodjék. Nincs tudomásom arról, hogy volna egyház, amely nem így cselekednék, hanem oda adta volna magát a háborús politika szolgálatába. Egve- sek kilengései ilven zavaros időkben elkerülhetetlenek, de azok semmiképp sem írhatók az egvház rovására.

Természetszerűleg komoly előkészületek folvn-ik az egvházban arra az időre is, amikor ismét beáll a világ különböző országaiban élő keresztvének testvéri érintkezésének és összefogásának lehetősége. Bizonnyal gondolnak a hivatottak arra, hogv az egvházi világ- rnozgalmak a háború után valóban testvéri egvüttműködés szervei legvenek. amelvekbe nem tör be a politika, amely a háború előtti feszültségben már az addig teljesen politikamentes mozgalmak összhangját is megzavarta s ezáltal működésüket szinte holtpontra juttatta Biztató ielek vannak arranézve. hogv, míg a népek állig fegv- verhen állnak egvmással szemben, a hívők szívében ott él az egymásért való aggódás és a testvéri összeölelkezés utáni vágv.

Akármint végződjék is ez a háború, a régi világ helvén csak romhalmaz marad Azon olvan úi világ, amelvben inasán boldog emberiség él. csak akkor épülhet fel. ha építői Isten világának szániák azt. Megépítésében tehát az egvház döntő befolyásának kell érvénve- sülnie. hogv lakozhassék abban igazi istenfélelern evangéliumi testvériség. irgalmas felebarát: szeretet, szociális igazság és Krisztus békessége.

Egvházunk, amelv a letűnt századok folvamán az evangélium hirdetésével olvan üdvös hatást gvakorolt a magvar államéle+ alakulásár. kell. hogv ezt a befolvást a jövőben is érvénvesítbescp. amikor a háború pusztításai után úi élet indul. Nem- az^al. bogv bele- ártia magát a nani politikába, hanem az által, bogv hivatásához híven híveit az ige és a szentségek népévé neveli és ksten szavát hamisítatlanul szjólaltatia meg. nem csupán a templomfalak között, de azokon kívül, a nemzet életében is.

Ennek az utóbbi kötelességteliesítésnek útjába jelenleg a háború sokszor akadálvokat gördít • s a háború törvén vénei? kér^lbetetlen tilalmával találja magát szemben, az azonban a békeidők légkörében hatályát veszti. (Folytatjuk.)

Pápai audenciák

Róma elfoglalásakor keresztyén szívvel gondoltunk a város jövendőjére. A világváros, amely kikerült a világháború gránáttüzéből, ismét fölvehette azt az arculatát, amelyet múltja, sorsa és érdekei miatt állandóan kellett kifelé és befelé egyaránt mutatnia.

Azóta Orlemanskytól Spellmannig és Taylortól Attleeig minden jelentős angol és amerikai félhivatalos és hivatalos egyházi és világi diplomata tette tiszteletét a pápai udvarnál.

Sok keresztvén lélek a békekötésnek a lehetőségeit legnyugod- tabban a pápa kezébe lehelyezve tudná. Nagyon sok lélek tekintett

jövője ifjúságunk kezébe jut, éppen ezért legyen ifjúságunk jólnevelt és legyenek helyesen vezetve az élet útjain.

Különös kérésem a lelkész és tanító urakhoz: neveljenek olyan ifjúságot a magyar nemzet és mindnyájunk számára, akik a tárgyi ismeretek mellett a tiszteletet és a szeretetet is jól megtanulják. Pedagógusaink bizonyítsák be, hogy a magyar pedagógiai kar össze tudja egyeztetni a nehéz nevelési kérdéseket és be tudja majd mutatni ország-világ előtt azt az ifjúságot, akik minden magyar embernek - büszkeségei lesznek!

Fegyelmezett, felebaráti szeretettel telített, bajtársias érzésű, de mindenekelőtt tiszteletet és engedelmességet ismerő, komoly fiatalságra van szükség!

Ezen törekvésünkhöz, nyújtsanak segítséget a felügyelők, presbiterek és minden egyháztag. Bővüljön ki az egyházi munkaköre mindenkinek, hiszen a súlyos és válságos idők a helytállásnak, a gondoknak olyan mértékét rakják az egyházakra is, hopr azoknak viselése fokozódó munkatöbbletet jelent. — Majd gondos gazdálkodásra intette az egyházközségeket és Isten áldását kérte az egyházkerület minden munkájára.

Az ünnepélyes beiktatáson megjelent dr. Baross József főispán, neográdi Horváth Sándor alispán, dr. Jáky Kálmán a katolikus egyházközség s a kir. törvényszék képviseletében, Antal Zoltán a helybeli református egyházközség képviseletében, Iványi József kir. tan- felügyelő, tanügyi tanácsos, dr. Borsa József, az OTI ügyvezetője, dr. Jánossy Lajos egyetemi tanár, dr. Krepuska István egyetemi tanár, a Nógrád-Hont- Barsi egyházmegye másodfelügyelője, dr. Horváth Kornél miniszteri tanácsos, Prónay József Johannita-rendi lovag.

.A beiktatás ünnepi részét különösen emelte báró Radvánszky Albert koronaőr, m. kir. titkos tanácsos megjelenése. aki az egyetemes egyház képviseletében jelent meg.

A közgyűlés ünnepi része után megkezdődött a közgyűlés tárgysorozatának letárgyalása a püspök évi jelentésével. A nagy gonddal készült, minden kérdésre rámutató és irányt szabó püspöki jelentés felolvasásának végefelé újból a már előre berendezett és tárgyalásra alkalmassá tett óvóhelyre kellett menni s a közgyűlés ott folyt le. Az egyes tárgyakat Limbacher Zoltán, dr. lándori Kéler Bertalan, Fadgyas Aladár, dr. Csengődy Lajos, Fúria Zoltán, lie. Fizély Ödön, Szilárd Gyula, Bérces Lajos referálták. A közgyűlést megelőző napon volt az egyházkerületi lelkészegyesület közgyűlése, mely megválasztotta az új tisztikart. Elnöknek Kúthy Dezső püspököt, alelnöknek Kuszy Emil losonci lelkészt, tb. esperest. Ugyancsak ezen a napon ülésezett az egyházkerületi tanítóegyesület közgyűlése, mely elbúcsúztatta a nyo- galomba vonuló Bérces Lajos balassagyarmati igazgató-tanítót, az egyesület elnökét. Ugyanezen a napon értekezletet tartott a dunáninneni egyházkerületi papnék szövetsége, valamint a különféle bizottságok. A napi munka befejezése után pedig este a templomban Schrődl Mátyás mosoni esperes igehirdetésével közgyűlést megnyitó és egyben gyámintézeti istentisztelet volt.

3