Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)

1944-07-22 / 30. szám

védsz, testvérem, és látod, hogy az egész világ, legalább is a földi értelemben vett világ szenvedések súlya alatt nyög, akkor lásd meg, hogy a panasz, a könny, a vér és veríték ember miatt, közelebbről: a bűn miatt van a földön. Viszont, ha ezt meglátod, akkor lehetetlen észre nem venned azt is, hogy Isten a bűn kiáradásának és követkéz- ' ményeinek a közepette is hirdetteti akaratát, hívogat a megújulás felé és munkálja az új és tiszta élet kiterjedésének az ügyét. Isten vezeti a történelmet, írja a népek sorsát, ura az életnek és halálnak, megszabja rendeltetésünket és kinyilvánítja akaratát, csak az lehet, hogy az ember ellene fordul, az Ádám dacos lázadásával, s ebből a botor pártütésből fakad a szenvedés. Az emberi történelem sorsa azonban mégsem reménytelen, mert Jézu:’ Krisztusban talál­hatja meg minden idők embere az Istenhez vezető utat. Aki meg­teremtette az embert, s aki ezzel elindította a történelmet, most is gondját viseli az embernek, s az Ádám-ivadékokat szüntelen hívo­gatja akarata alá Jézus Krisztus által. Hogy meddig engedi a történe- ltm ilyen értelmű folyását: ő tudja. Egyszer azonban megállítja majd a történelem kerekét, elhozza akarata kiteljesedését és tökéletes uralmát. Ma még, amikor csak hívogat Isten, amikor még nem nyúl ha­talma eszközei után, vájjon hallgatunk-e az ő hívására? Vájjon a tör­ténelem felséges ura és szuverénje teljes hatalmában és dicsőségében áll-e előttünk? Vájjon a Krisztus által megszólító hívás nagyon sze­líd eszköz-e ahhoz, hogy meghalljuk? Mert el fog jönni a nap, ,,az Ür napja”, amikor majd szemtől-szembe, színről-színre látunk, de ami­kor már megszűnik a hívás elfogadásának a lehetősége, amikor meg­szűnik majd az Istennel való szembeszállásnak az alkalma, mert már csak ítélet lesz, akkor az ördögök is azt fogják látni és kiáltani: ,,Uram! Uram!” Ma, a történelemnek ezen a pontján, meglátod-e az Urat, a tör­ténelem Urát, a te Uradat?! Dr. Ottlyk Ernő. Budapest feledhetetlen vasárnapja (Emlékek a július 2-i légitámadásról.) Csodálatos bizonyságtétel. Ezen a vasárnapon sokan lettek földi vonatkozásban szegényekké, de sokan lettek lélekben gazdagokká is. Hivő lelkek megérezhették, hogy Isten, amíg egyik kezével lesújt, addig másik kezével felemel. Amíg otthonunkat veszni hagyja, életünk munkái elpusztulnak, addig hitünket megerősíti és Benne való bizalmunkat növeli. Csaknem egy és ugyanazon órában találkoztam édesanyával és egyetemi hallgató fiával. Mindketten örömmel újságolták, hogy így még nem tudtak Istenben bízni sohasem, ennyire nem voltak hálásak a puszta életért sohasem, mint most, amikor hajléktalanokká és vesztesekké lettek. Valóban kegyelmi ajándék a hit — mondották s hozzátették: ezért nem győzünk köszönetét mondani Istennek. A többit majd megkeressük szorgalmas munkánkkal . . . Egyszerre öten nyújtottak segítőkezet — újságolta egyik gimnazista diákunk, akit anyagi támogatásban akartam részesíteni az őket ért bombatámadás után. Mind az öten szállásra is hívták, étkezést is biztosítottak volna átmeneti időre számára. Olyan rokonok és ismerősök, akik azelőtt nem is tartották fenn a kapcsolatot családjukkal. Ezek az emberek megérezték bizonyára, hogy Isten csak akkor közeledik hozzánk, ha a mai időkben mi is a szeretet készségé­vel szívesen támogatjuk egymást. Vájjon megmarad-e mind az öt ember szívében háború után is ez a versenyre kelő segítő szeretet? Feledhetetlen temetésünk volt a feledhetetlen vasárnap után. Különböző egyházak lelkészei együtte­sen állottunk az áldozatok koporsói és sírjai mellé, hogy elbúcsúztas­suk őket. Elhangzottak az igehirdetések és imádságok s szertevitték a vigasztalás szavait a szelek minden irányba. Hallották az igét és az imádságot .a távolabb állók is. A református testvérnek azonban az a BfemUiRET KiHYVISMERIETÉS Harmati Béla: A lélek halhatatlanságának védelme Szerző kiadása. Ösagárd. 1944. 76 lap. Megható az az alázat, amellyel Har­mati könyveit írja. Téves volna ebből a hangnemből azonban tudománytalan­ságra következtetni. Most is olyan logi­kával és mindenre kiterjedő figyelem­mel írta meg ezt a könyvet, mint első könyvét. A könyvvel kapcsolatban keletkezett vitában természetesen Harmatinak adok igazat. Ez a két irat hálára kötelezi a magyar evangélikus lelkészi kart azért, hogy egy teológiai kisiklásért munkát mert vállalni és a meg nem érdemelt lekicsinylő kritikát is alázattal hor­dozta eddig el. Nem elég azonban csak dicsérni a szerzőt. Meg kell bizonyítani e sorok írójának azt is, hogy miért vallja igaznak sokakkal szemben s miért volna képes a legmesszebbreme- nően is Harmati mellett kiállani? Idézem a Didaché német kiadásából Harmati igazolására a következő soro­kat (A 12 apostol tanítása): Nachdem ihr das Mahl gehalten habt, sollt ihr also beten: Wir danken dir, heiliger Vater für deinen heiligen Namen den du in unsern Herzen hast woh­nen lassen und für Erkenntnis und Glaube und Unsterblichkeit die du uns kundgetan hast durch Jézus, deinen Knecht. Dir Sei Ehre in Ewigkeit. Az idézethez csak annyi hozzáfűzni valónk van, hogy teológusok előtt köz­ismert tény ezen irat keletkezésének ideje. Az iratot a második századtól kezdve már idézik. Tehát az őskeresz- tyénség véleménye előttünk a mi nagy kérdésünkben nem lehet vitás. Dr. H. Gaudy László. HÍREK Külön istentiszteletek kezdődtek az egyházunkba betörésre jelentkezők ré­szére. Az első ilyen katechumén-isten- tisztelet július 16-án volt a Deák-téri templomban. Minden vasárnap délután '/22-kor kezdődnek ugyanott. Július 23-án a szolgálatot Rimár angyalföldi lelkész végzi. A somogyi egyházmegye június 29-én tartotta évi közgyűlését Surdon. Az egyházmegyei gyámintézet évi közgyű­lése is ekkor volt. Ez a szeretetintéz- mény négy segélyre szoruló gyüleke­zete között egyenlő arányban 700 - 700 pengőt osztott szét. A gyűlést meg­előző gyámintézeti istentiszteleten az igét Fuchs Pál iharosberényi lelkész hirdette. Gyülekezeti közösségek láthatatlan konferenciája. Az Evangélikus Testvéri Szolgálat a háborús nehézségek miatt ez év augusztusában 8—15-ig láthatat­lan konferenciát rendez. Hét napon át az otthon csendjében, a nyolcadikon (pirosbetűs nap) egésznapos közösség­7

Next

/
Oldalképek
Tartalom