Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)
1944-01-15 / 3. szám
keskönyvtől. Szeretjük a régi magyar énekeket is! S több helyen, sokszor tapasztaltam az ellenkezőjét annak, amit ő tapasztalt: a halleluja-énekek után nem fáradtan és unottan, hanem élénkebben, ütemesebben és nagyobb kedvvel énekelték a korátokat is. Mert megtanulták, hogy Istent nem csak elnyújtott, dallamából kihúzott siránkozó énekkel lehet dicsérni, hanem zengő, szárnyaló, friss meÜó- diákkal is. Ismétlem: az egyházi munkának nem célja magas művészi zeneértőket nevelni; a magas művészi, a „keskeny úton járó” zene nem a tömegeknek, csak egyes kiválasztottaknak való, akiknetk érzékük van hozzá. Az emberek többségének a fülbemászó dallam kell, az van rájuk hatással. S az érthető, evangéliumi tartalmú szöveg. ■ Nagy örömmel vesszük egyházzenészeinktől, hogy a komoly, * régi klasszikus egyházi zenét művelik, kezdik közkinccsé tenni s vár- 1 juk, hogy ezt a tevékenységet minél hathatósabban folytassák. Köszönjük, hogy elfelejtett magyar énekkincseinket újra megismertetik. Ismételten kérjük, munkálkodjanak positiv irányban! Elfogadom Linder Lászlónak azt az ajánlatát, hogy kérjünk tanácsot a szakemberektől. Ismereteiket közöljék, kutatásaik eredmé-. nyét tárják fel, ez az ő hivatásuk. Tudjuk azonban, hogy a szaktudományok felfogásai az évek, évtizedek folyamán változnak, az élet felhasználja, amire szüksége van, lekoptatja, ami ideigvaló: tanácsot kérünk, s majd elválik, mi használható abból a gyakorlati életben. Jai lett volna egyházunknak, ha hívei mindenkor mindenben követték volna teológiai tudósait! Hála Istennek, többre becsülték az elméletektől mentes közvetlen gyermeki hitet a tudós fejtegetéseknél, melyeket, — szintén hála Isennek — csak kis részük ismert. Mi ,.halleluja”-pártiak az evangélium alapján állva valljuk: Mindeneket megpróbáljatok s ami jó, az megtartsátok. Nem vagyunk makacsok és szívesen tanulunk. Mint már első cikkemben is tettem, szeretettel kérem egyházzenészeinket, általános elítélés, lekicsinylés helyett nyújtsanak részletes, tárgyilagos és megindokolt felvilágosítást a kifogásolt énekekről. Magyarázzák meg, melyik éneket miért nem tartják jónak, melyek azok a reformációi énekek, amelyeknek a kiszorításától félnek és adjanak jobbakat az elvetendők helyejtt. Adjanak evangéliumi tartalmú, szívhez szóló dallamú énekeket, amelyektől a szeretet átforrósodik, a lélek felemelkedik. Az énjeik sok lelket vitt már Krisztushoz, sok fájdalmat megenyhített, sok csügge- dést változtatott bizalommá. Ne vitatkozzunk, ne romboljunk, csak építsünk, építsünk, hogy evangélikus népünk teljes hittel és telje/s szívvel énekeljen, „dicsérje, az Urat”, „énekeljen az Ürnak új éneket”! Marcsek Jánosné. Szent templomod felé hajolok, s magasztalom nevedet kegyelmedért és igazságodért. Zsoltárok 138:2. Szent templomodban van az én helyem, Imára hajtom csendben a fejem, A két kezemet egymásba teszem: Mind jó, amit az Ür teszen. Tárja ki minden hívő a szívét, Hogy által járja megtartó igéd, Ahogyan írva van ott, úgy leszen: Mind jó, amit az Űr teszen. Erősítsd végig esendő lelkem. És add, hogy békés megnyugvást leljen; Mikor kezedből sorsomat veszem: Mind jó, amit az Űr teszen. Traeger Ernő: ,,A Zsoltárok könyvével” j c. kötetéből. v lelki erőkre van szüksége, amelyben új eleterők nyílnak az ember számára, az emberiség együttéléséhez új reménység.-SíEbben a háborúban tehát nem az a legnagyobb veszedelem, hogy meg lehet halmi, lakást, háza*, vagyont lehet elveszteni, hanem az, hogy el lehet benne kárhozni. Ei lehet veszteni benne a lelkünket. Ez a háború megö’heti benned a lelket s ettől már igazán félni kell! Lehetséges, hogy ne vesszürk bele a háborúnak ebbe a lelki poklába? Lehetséges. De csak Jézus Krisztus által. Aki Jézust szereti, annak és másnak nem lehetséges, hogy szeresse az ellenségeit. Aki Jézust követi, annak és másnak nem, lehetséges, hogy ne veszítse az emberiességét. Aki Jézust szolgálja, annak és másnak nem, lehetséges, hogy szolgáló ember lehessen, irgalmas samaritánus, barát és ellenség, testvér és idegen életében. Ezért olyan igen kötelező most, épen most Jézus követése, imádása, szolgálata a számunkra. Dezséry László. KÖNYVISMERTETÉS Dr. Németh Kálmán: Százezer szív sikolt. Szerző kiadása. Bácsjózsel'falva. A legelső bírálat azt mondta róla, hogy 25 év óta ez a legszebb magyar könyv, amely napvilágot látott. „Hazatért és hazavágyó magyarok verőfényes Golgotája.” Bukovinai magyarok hősi életét, mindennapi munkáját, népművészetét, berendezkedését, hétköznapjait és ünnepeit írja le hol megríkató fájdalommal, hol kacagtató derűvel. Minden sora színes és érdekes. Dr. Németh Kálmán, a velük együtt hazatért falusi plébános a szívével írja. Ezért tudunk együttérezni annyira magyar véreinkkel a könyv olvasásakor. Ügy megszeretjük őket, mintha nemcsak egy hazának, hanem egy szűk családi körnek a tagjai lennénk mindnyájan. Bátran megnyilatkozó emberiessége, őszintesége, szinte forradalmi és mégse felelőtlen szókimondása, ragyogó nyelve teszik egyedülállóvá a csinos kiállítású könyvet, mely a szerző életvallomása is egyúttal. Közel kétszáz kép díszíti. Márton Lajos festőművész fejléceivel és táblájával jelent meg a karácsonyi könyvpiacra. Valóban a hazatért és hazavágyódó magyarok verőfényes Golgotája. Élvezettel fogja olvasni mindenki, aki fajtáját szereti s az áldozatos magyar életnek hűséges szolgája. Megrendelhető a szerzőnél Bácsjózsef- falván, valamint bármely könyvkereskedés útján. Ára 28 pengő P. P. Mohr Gedeon: Hirdetek nektek nagy örömöt. (Egyházi beszédek.) Kassa, 1943. 128 lap. Szerző gyülekezetének karácsonyfája alá teszi le válogatott egyházi beszédeit nyilván azzal a céllal, hogy a nyomtatott betűn keresztül is szolgálhasson vele híveinek. A beszédek közé ékelve karácsonyesti áhítatra szóló útbaigazítást is ad: Készüljünk karácsonyesUe címen. Egyházi beszédei tartalmuk, ki5 %
