Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)
1944-06-10 / 24. szám
MWCniklM IT finnek is vannak. A Szövetség egyik lelkészét Ausztráliában már 2 éve fogságban tartják annak ellenére, hogy kiszabadítására többszörösen kérelemmel fordult a Szövetség az illetékesekhez. Öröm volt látni, mondta a távozó esperes, hogy népünk megértette a tengerészmisszió fontosságát és bőségesen támogatta munkánkat. Káraink bizony nagyok. 3 külföldi munkahelyünk: Rotterdam, Hull és Hamburg tengerészmissziói állomásaink, valamint Viipu- riban levő házunk még a téli háborúban részben vagy teljesen elpusztultak. Súlyosan megrongálódott Helsinkiben levő központi épületünk a f. évi februári orosz repülő terrortámadás következtében. Jauhiainen esperes távozásakor hálát adott Istennek azért a bőséges áldásért, melyet, munkájában megtapasztalt, erőért, mellyel hazájuktól távol éló finn tengerész testvéreit szolgálhatta. Jauhiainen esperes helyére E. Kurki-Suonio asessort, gyülekezeti lelkészt hívták meg. Molnár Rudolf. Az „Evangélikus templomok“ című cikkhez személyes kérdés címén, de félreértések eloszlatása végett is elsősorban azt a megjegyzést fűzöm, hogy ilyen nagy munkánál az epilógus nemcsak szokás, de szükséges is. Ezt jelen esetben a szerkesztőbizottság szükségesnek tartotta s megírásával a dolgok természeténél fogva is, mint felelős szerkesztőt, engem bízott meg. Ami a köszöneteket illeti, megjegyzem, hogy minden tudományos és szellemi munkánál és különösen nagyobb műveknél, ahol többen összedolgoztak, nemcsakhogy szokás, de megkövetelt kötelesség is azokat megnevezni, akik a műhöz munkásságukkal, vagy tanácsaikkal bármi részben is hozzájárultak. Ezt elhallgatni nemcsak illetlenség, de jogilag a plagium vádját is jelentené, ha róluk meg nem emlékezünk. Ami pedig a címbeli megszólítást illeti, illik tudni a tanítványnak, hogy mesterét, vagy fellebbvalóját az államfő adományozta méltóság révén milyen cím illeti. Ezzel tanítványi hálámat és feljebbvalóm iránti tiszteletemet fejeztem ki, mint személyesen és a magam nevében szóló. Névtelenül cselekedni tudományos műben a hitelesség okából nem lehet, sajtójogi szempontból pedig a felelősség miatt nem szabad. Dr. Gyimesy Károly mint az „Evangélikus Templomok” c. mű felelős szerkesztője. Születés. Danhauser László buda- hegyvidéki lelkészt és feleségét Isten harmadik gyermekkel ajándékozta meg, aki a keresztségben az Éva nevet kapta. — Kovács János és Placskó Márta házasságát Isten második leánygyermekkel áldotta meg, akit Enikő névre kereszteltek. Eljegyzés. Molnár Lajos barcsi evangélikus lelkész és Schneider Erzsébet jegyesek. folyik és beszélünk iskolai igehirdetésről, amely a katedrákon és nem csupán lelkészek által végeztetik. Ha lelkészeink hirteíenében statisztikát csinálnának, hogy több templomban, vagy több, istentiszteleti célokra is átalakítható tanteremben végeztek-e több istentiszteletet, sokan írnák azt a válaszban1 sokkal több tanteremben végeztem istentiszteletet, mint templomban. Mindig is hálásak vagyunk egyházi iskoláink tanszemélyzetének, hogy ezt lehetővé tette s hálánk elmúlhatatlan minden olyan állami, vagy községi engedélyezésért, amelynek birtokában sok templomnélküli községben is hirdettethette egyházunk Isten igéjét. De amennyire hálásak vagyunk az iskolákért felelős közegek és szervek iránt, minden újításokra törekvő elgondolással szemben nyíltan hangoztatjuk a magyar múltban gyökerező kívánságunkat: -őrizzük meg a keresztyén magyar iskolákat, úgy, ahogy azok ma vannak. Jobb kezekbe ezek a nagyszerű iskolák sohasem kerülhetnének, mint amilyenekben ma vannak. Iskoláink imádsággal épültek, milliók imádkoznak értük s Isten hallja ezeket az imádságokat. G. L. —»-n—* v * ‘i * <**i *** ■»-v i<—i ^ •> • -m • r> ~ 'i irv»_*~Air uJu A gyakorlati élet keresztyénsége 1. A kultúra mai válsága a vallás és az erkölcs válsága. Amikor a nemzeti élet legvégső kérdéseit tárgyaljuk, minduntalan rábukkanunk a hitnek, a vallásnak jelentőségére. A mi életünk, de más társadalmak élete is mutatja, hogy a jelenlegi válság gyökere a vallási területen keresendő. Az ellenségeskedés, a békétlenség, az osztályharc nem szűnt meg; a válság nem enyhülő, hanem súlyosodó félben van; a megnemértés és sok országban a forradalmi elégedetlenség mind nagyobb méreteket ölt, A mai világhelyzet és nemzeti létünk sok megoldatlan sorskérdése joggal ébresztenek mindenkiben nyugtalanságot és aggodalmat. Érezzük, hogy sok kísérletünk a nemzeti reformok terén eddig csak toldás-foldás volt. Még a jó javaslatok sem tudják véglegesen megszüntetni a bajokat. Érezzük, hogy a világválságon, tehát a nemzeti élet válságán is véglegesen csak a hit erői képesek átsegíteni bennünket. A kultúra mai válsága Nietzsche, Keyserling, Berdgyajev, Ortega, Huzinga, s Németh László szerint tulajdonképpen a vallás és az erkölcs válsága. Tehát csak valláserkölcsi alapon gyógyítható meg. Sem Hitler, sem Mussolini, vagy Salazár, sem más nemzetek vezetői, bármilyen értékes szolgálatot tesznek is nemzetüknek, nem képesek erre. Keresztyén hitünk szerint Jézus Krisztus a királyok királya, az emberiség egyetlen orvosa, aki a világtörténelemnek is egyedüli hatalmas vezére. 2. Hit nélkül magyar életünk is szegényebb. A XVIII. században nagymértékben meginduló elvilágiasodás elvezette a mai embert a vallásos gondolkozástól. A tudományosan képzett emberek nagyrésze idegenkedik attól, hogy tudományos kérdéseket Krisztus szellemében oldjanak meg. Sajnos, a vallástól való eltávolodás oly nagy fokú. hogy észszerű megfontolásaink körében- minden mozzanatot figyelembe szoktunk venni, csak ép az életünket és az egész mindenséget fenntartó erőről, Istenről feledkezünk meg. A hitetlenség növekedésével karöltve jár a látszat-keresztvénség elterjedése. Gyakran vallásos emberek felfogása nem elég mély, őszinte és életük minden voltakozásában érvényesülő. Nagyon sok vallásos ember sem tud a felekezeti elfogultságból kiemelkedni ; buz- góságuk kimerül a saját egyházuk építésében és védelmében. Pedig a hit az Ótestamentum és a világtörténelem tanulsága szerint a nemzeti életnek a legegyetemesebb jelentőségű megújító, felszabadító, teremtő hatalma. Ha hiányzik a kultúrális és a gyakorlati életből ez a mindent átható, mindent megvilágosító isteni ihletésű hatás, akkor magyar életünk még szegényebbé és nyomorultabbá válik és a magyar ember saját gyarlóságának és bűneinek súlya alatt sem tud majd felemelkedni. 3. Diadalmas életre csak a hit képesít. A hit ujjászülő erő ! Az
