Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)
1944-04-08 / 15. szám
ß pmaiKüsatí esküvőjét a nagyalásonyi evangélikus templomban. (Minden külön értesítés helyett.) Halálozás. Özv. dr. Schulek Frigyesné sz. Riecke Johanna márc. 25-én 94 éves korában Budapesten elhunyt. Kiterjedt család, köztük 20 unoka és 27 dédunoka gyászolja. Schulek János műépítész, egyháztanácsos testvéreivel együtt az édesanyát temette. Március 27-én helyezték nyugalomra a farkasréti temetőben. Salgótarjánban az egyházközség böjti előadássorozatot rendezett, amelyen Harmati Béla ősagárdi lelkész, mint a Missziói Egyesület kiküldöttje, Antal Zoltán helyi református lejkész, Csen- gődy Lajos és Kuszy Emil lelkészek tartottak előadást. Közreműködtek Su- rányiné, Bartholy Klára vezetésével a Vegyeskar, a férfitrió Polony Zoltán vezetésével, Röder Alfréd orgonaszámokkal, Deman Gusztáv, a vonóstrió, Joó Edit, Székely Ágnes, Flachbart Sára, Dianiska Mária és Becht Magda szavalattal, énekszólóval és melodrámával. Sajtó alatt van és mihelyt a háborús nyomdatechnikai akadályok elháríthatok lesznek, megjelenik Harmati Béla ősagárdi lelkész könyve: „A lélek halhatatlanságának védelmé”-ről. Megrendelők sürgetés nélkül kézhez fogják kapni. A könyv előjegyzési ára 4 pengő. Könyvkereskedői ára 6 pengő lesz. Megrendelést még elfogad Evangélikus Lelkészi Hivatal, Ősagárd, u. p. Keszeg Nógrád megye. A soproni evangélikus líceum és tanítóképzőintézet igazgatósága felkéri azokat a szülőket, akik fiaikat az intézet I. osztályába az 1944/45. iskolai évre felvétetni óhajtják, hogy a felvételi jelentkezést mielőbb nyújtsák be az igazgatósághoz (Képezde-u. 14.). A férőhelyek száma a háborús helyzet miatt erősen korlátozott, a jelentkezők száma állandóan emelkedik. Mellékelendő iratok: születési anyakönyvi kivonat, a gimnázium, vagy a polgári iskola IV. osztályáról félévi értesítő-másolat, hatósági vagyoni (szegénységi) bizonyítvány, hatósági orvosi bizonyítvány. A Tanulmányi Értesítőt utólag kell mellékelni. BOLDOG RABSÁG címen jelent meg Friedrich Lajosnak az Üzenet c. szórványlap szerkesztőjének legújabb egyházi-beszéd kötete. Megrendelhető a szerzőnél. KECSKEMÉT, LUTHER-PALOTA. 8 Péterrel; megvallom bolondságomat Zakéussal, meg panaszlom tisztá- talanságomat Magdalénával: Azért engedj meg te is énnékem! mutasd hozzám kegyelmedet, mutasd könyörületességedet: felejtsd el, felejtsd el bűneimet: engedd meg gonosz tselekedetimet! nem tagadom vétkeimet; nem fedezem rútságomat; nem mentem magamban parantsolatid’ által hágását; bánom, hogy gonoszt tselekedtem; bánom, hogy gonoszul éltem; megesmérem bűneimet, megesmérem vétkeimet, és megesmérem nyavalyámat: Óh fogadd el Uram! az én kiáltásomnak szavát, panaszimnak szavát, segítségemre való hívságomnak szavát, keserves siralmimnak szavát! Én szegény ember! mit tégyek? nintsen szám a’ szobásra; hanem tsak az egyre: Én vétkeztem! könyörülj rajtam! engedj meg! erre mind szükségem van, hogy találjak kegyelmet szent ortzád előtt. Óh! kegyelmezz gonosz tselekedetimnek! engedj meg vétkeimnek! botsás meg engedetlenségemnek! vedd bé engesztelésül szent Fijadnak vérét! ártatlansága fedezze bé bűnömet! az ő betegsége légyen lelkem’ egéssége!, az ő fájdalma légyen szívem’ békessége! az ő meg szenten- Izráztatása légyen lelkem’ megszabadulása! Óh Atya Isten, hallgasd meg kérésemet! Óh Fiú Isten, veddbé panaszimat. Óh Szent Lélek Isten, segítsd fohászkodásimat! és így felszabadulok bűnöm alól, ’s ebben az életben igaz, a’ másikban örökké boldog lészek. Ámen. Egyházunk ifjúsági munkája (Folytatás) Több szem többet lát. Egyik akadémikus-tagunk a következőképpen nyilatkozott: „Hogy mit jelent nekem, mint katonának a Konf. Kör? Talán többet, mint a civileknek. Sok közös problémát megbeszélünk a hozzám hasonló korúak közösségében. Jól érzem itt magamat és a laktanyában, egymás között fennálló lazább kapcsolat helyett itt érzem, hogy szorosan hozzátartozom az evangélikus ifjúsághoz. Egyek vagyunk mi és egy úton haladunk. Mindig szükséges volt, hogy az ember előtt lebegjen valami határozott cél, amely felé törekedjék, egy irány, amely felé haladjon. Minden magyarnak a célja csak Nagy-Magyarcrszág lehet. Ehhez a célhoz pedig a kard mellett csak az Isten szava vezethet Efelé a biztos és határozott irány felé mutat a Konf. Kör is. És hogy mennyire szükségét érzem a Körnek, bizonyítja, hogy konfirmációmtól az érettségimig majdnem minden szombaton, ott voltam és még mint katona is mindig ott vagyok, amikor szabadságom és időm engedi.” Két kisebb diák egy alkalommal így nyilatkozott az Ifjúsági Kör munkájáról: ,,A Kör tanított meg harcolni önmagamért és társaimért. A Kör ébresztette fel bennem azt a tudatot, hogy más fiúk között is felelősségteljes munkám van. Néha úgy érzem, hogy nem tudok már megállani a munkában, minden erőm összeroppant, de akkor mellém áll az Úr s új erőt önt belém az újabb küzdelmekre. A Körben hallott tanítások, figyelmeztetések, biztatások a küzdelemben mindig erőt adnak a kísértésekkel szemben és én érzem, hogy tűzben edződik az acél, a megpróbáltatások tüzében az ifjúi lélek. S így lesz a gyermekből „jellemes ifjú.” Ha csak valami szerepe is van a jellemes ifjú kialakításában, akkor is mindig hálásnak kell lennem nevelő munkájáért.” ,,A Kör szmomra szórakozóhely, lelki vezetőm. Tudom, hogy itt mindig felüdülök, ide mindig jó helyre- jövök. Lelki kétségeimet nyugodtan elmondhatom a Tisztelendő úrnak, baráti szívvel hallgatja meg és orvosolja azt. Szüleim is szívesen engednek el mindig. Ez külön öröm számomra. A Kör előadásain és megbeszélésein sokat tanulhatok. Társaim példája mindig serkent és önnevelésre buzdít. A Kör nyári táborozása életemnek egyik legkedvesebb élménye lesz.” Egy leány tagunknak barátnőjéhez intézett leveléből idézem a következő mondatokat: ,,Ne vádolj azzal, hogy a táncért elhanyagolom a Kört. Ne hidd. Megismerek ugyan más társaságokat, de ezáltal még jobban megszeretem ezt. Mert minden hibájával együtt szeretem az összes tagokat, ha néha mást mondok is. Még soha nem szerettem úgy egy társaságot, mint a mi Körünk tagjait.” Pásztor Pál.
