Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)
1944-04-08 / 15. szám
EMKUSELET előadásban színre kerülő darab a fenti és a már máshelyen szóvátett hibáktól eltekintve: irodalmi jelzőt érdemel. A hozomány vadász c. német vígjáték nem hoz tulajdonképpen semmi újat. Ami újnak látszik benne, csak a változott környezet miatt látszik annak. A más humor és az idegen komikum sok helyen nevettet, sok helyen azonban bosszant. Jó közepes film. kp. Felhívás tanítók gyermekneveltetési segélyére vonatkozó igénybejelentésre. Az 1930. évi VII. törvénycikkel létesített „Protestáns Tanítói Internátusok Alapjából” való segélyezésre evangélikus egyházunk nevében pályázatot hirdetek olyan, gyermekeiket 1943/44- ben taníttató tanítók gyermekneveltetésének céljaira, akik falvakon, tanyákon teljesítenek szolgálatot és ennélfogva gyermekeik továbbneveltetéséről a maguk erejéből gondoskodni nem tudnak. Kivételesen s különösen indokolt esetben ezen kategórián kívüleső tanítók segélykérvénye is elbírálás alá kerül. Figyelemmel az alap rendeltetésére és a miniszter úr intenciójára, különös figyelemben részesülnek azok a folyamodók, akik gyermekeiket evangélikus internátusbán helyezték el. A kérvényben feltüntetendő: a tanító neve, életkora, hivatali minősége, működési helye, családi viszonyai, teljesített hadiszolgálata, házon kívül taníttatott gyermekeinek neve, életkora, iskoláztatási (melyik iskolába jár) és elhelyezési adatai (internátus, magánház, rokonság), tanulmányi előmenetele. Továbbá a tanítói javadalom pontos adatai tételenként s végösszegben aranypengő érték szerint. Feltüntetendő tehát a fizetési osztály és fok, a helyi javadalom (értékegység, kezdő fizetés százaléka, föld, termény, tüzelőfa, készpénz, fizetéskiegészítő államsegély, esetleg más, bármilyen természetű ja- vadalmi tétel) s végül a magánvagyon. Folyamodási ívet, megkeresésre, az illetékes püspöki hivatal bocsát a folyamodó rendelkezésére. Tekintettel az egységes eljárás szükségére, a segélykérés ezen folyamodási íven nyújtandó be. Az illetékes püspök úrhoz intézendő, bélyegmentes kérvény az illetékes esperes úrhoz folyó évi május hó 10-éig nyújtandó be, onnan pedig május hó 15-éig az illetékes püspök úrhoz terjesztendő fel, hogy május hó 20-áig kezeim között lehessen. Budapest, 1944 márc. 27. D. báró Radvánszkp Albert s. k. egyetemes felügyelő. v * ij—> * i/*% '*'* v '< * ifi ^ *»• Nagyvelcg. A gyülekezet a feloszlott uradalom szép számtartólakát tanítólakásnak, a mellette lévő épületet pedig iskolának kapta. Az uradalmi konyhákért 3 hold földdel együtt szintén a gyülekezet tulajdonába ment át. A szombathelyi gyülekezet Kossuth halálának 50. évfordulója alkalmából szépen sikerült hazafias ünnepet rendezett, melyen az ünnepi beszédet Já- nossy Gábor tb. egyházfelügyelő mondotta. és keresztyén szeretet jegyében. Ha most már lehetne, mindenki lázasan épí'ene. S mindenki szívében csak az él: sokkal különbet, mint eddig volt. Osztály tálán lett a keresztyénségünk, s de nagy áldás ez! Néhány nap múlva résztvettem egy istentiszteleten, amit kinn, egy istállóban tartottak. Forró légkör vett körül. Az emberek úgy énekeltek, mintha falakat akartak volna megrepeszteni énekükből sugárzó hitük erejével. És az istentisztelet után — megvallom — életemben először láttam ennyi pénzt begyülni önkéntes adományként. . . De a lelkipásztor megnyugtatott: ez elenyészően kevesebb, mint általában máskor szokott lenni: máskor kétszer ennyi a perselypénz. Az emberek nem érzik többé, hogy a pénz az övéké: hívő módjára sáfárkodnak vele. Néhány hónappal ezelőtt olvastam még kijövetelem előtt, hogy az egyik német község lelkésze hősi halált halt és a lelkészi szolgálat végzését a felesége vette át. A hír nagyon érdekes volt, tipikusan mai és háborús, akkor nem is gondoltam arra, hogy néhány hónap múlva szemtől-szembe ülök majd azzal a lelkésznővel, aki a férje helyén áll s viseli a szolgálat nem éppen könnyűnek mondható terheit. Asszony a szószéken. Az egyik délutáni istentiszteleten találkoztam a Inagytiszteletű lelkipásztornővel. Csak úgy egészen véletlenül mentem az egyik templom felé, szokásomtól eltérőleg, nem abba a templomba, amelyikbe eddig rendszeresen jártam s amikor beértem, éppen istentisztelet volt. A legnagyobb meglepetésemre a szószéken, lelkészi ruhában, egy nőt láttam. Végighallgattam a prédikációt és utána felkerestem a nagytiszteletű lelkipásztor úrnőt és elbeszélgettem vele. Siettem megkérdezni: hogyan lehetséges az, hogy lelkészi szolgálatot végez? Talán megtanulta a szolgálat titkait a hősi halált halt férjétől? — Nincsen semmi különös az egészben — mondja. — Az egésznek a magyarázata, hogy én is szabályosan elvégeztem az egyetem hittudományi karának tanfolyamait, vizsgákat tettem, lelkésszé is szenteltek, csak eddig soha nem gyakoroltam a szolgálatot, hanem feleség voltam, sőt öt gyermekem is van. Hogy férjem elesjett a fronton, minden további nélkül felvettem a munka fonalát és feletteseim jóváhagyása alapján, végzem a lelkipásztori teendőket A nagy éhség... — Milyen lelkimunkát lehet ma végezni? Lehet szó rendes gyülekezeti életről? — Rendes gyülekezeti életről, a szó régebbi értelmében nem lehet szó. Ez egészen természetes. De lehet szó arról, hogy az Igehirdetésre megtaláljunk minden alkalmat. A nép nagyon szomjasan áhítja az Igét. Elmondhatom: soha ennyire még nem áhította, mint éppen most. Azt hinné az, aki nem él közöttünk, hogy a sok légitámadás megkeményítette a lelkeket és nem képesek az Ige vigaszának felfogására, csak a maguk fájdalmával és gyötrelmeivel vannak elfoglalva. Ez azonban nagy tévedés. Én magam is azt hittem előbb: az embereknek most legalább is egy darabig nem kell Isten és az Ö üzenetei. A fájdalomnak nyoma sincsen és az egyéni vélt nyomorúság hánytorgatásá- nak. Ellenben annál nagyobb az éhség, a komoly lelki éhség az Ige után. És csakis az Ige után. Ma nem lehet prédikálni, szép beszédeket mondani. Ma bizonyságot kell tenni Krisztusról. Ma nem kell, ma nem bírja el a keresztyén lélek a felesleges szavakat. Ma mindenkinek csakis a lényeg kell: Krisztus valóságos szabadítása és ereje. Ügy, hogy hitetlen vagy közönyös lelkipásztort nem bír el a nép többé, de még azt sem, aki csak foglalkozásszerűen lelkipásztor. Ma élethitű keresztyén személyiségnek kell lenni annak, aki a nép, a keresztyén közösség) vezetője. — Megdöbbentően nagy erő' kezd lenni a keresztyén hit. Nem a foimák számítanak, hanem csakis a tartalom. Azt hiszem, gyökeres változás következik be a keresztyén életben lassan-lassan. — Mégis* miben áll a mai gyülekezeti élet? — Az igehirdetés áll az első helyen. Templomainkban négy-öt istentisztelet van az istentiszteleti napokon. így is alig jutnak be a 6 *
