Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)
1944-03-18 / 12. szám
Kossuth Lajos sohasem vonta ki magát egyházunk nevelő hatása alól. Hallotta és gyermekségében tanulta meg Isten igéjét s annak tanításait szerencsésen egyeztette Istenáldotta egyéniségében és lelkiségében. S amikor fogsága alatt magyarnyelvű bibliáját olvasgatta s ezt segítségül véve angol nyelvű bibliájából az angol nyelvet is tökéletesen megtanulta, személyében és életében Luther: A keresztyén ember szabadsága c. könyvének minden nagyszerű elmélete bizonyító illusztrációkat kapott. Elindulásában így erősítette meg őt az írás. Hogy miért lett Kossuth Lajos a magyar nép atyja, abban része volt istenfélő keresztyénségének is. Amikor később hazáját elhagyni kényszerült, külföldi tartózkodásai idején minden idegen állampolgár előtt nem annyira politikai múltja, mint puritán bibliai egyénisége és fennkölt evangéliumi magatartása volt olyan lebilincselő hatású. Hogy Törökországban a magyar kormányzót hódolattal köszöntötte a vérrokonságot tápláló nép, jóleső volt Kossuthra nézve is és a késői nemzedékek is örömmel emlékeznek erre. A francia népnek Kossuth Lajossal való megismerkedési vágya is óriási volt, ez magyarázható azzal, hogy a francia forradalom szellemén felnőtt későbbi nemzedék szerette volna maga között látni azt a legendás magyar férfiút, aki majdnem a francia forradalom szellemi gyermeke volt. Angliában a nagvszerű angolsággal beszélő magyar férfiút csodálta meg az előkelőség, a nép és az újságírás emberei s úgy látták őt, mint aki igénvelte az angol szellem nélkülözhetetlennek hitt ismereteit. Teljesen és gátlás nélkül azonban Amerika ölelte keblére Kossuth Lajost. Mi volt Kossuth Lajos amerikai, eleddig hihetetlennek tartott, nagy népszerűségének oka? A nagy hír, amely eljutott oda is egy kis népről? A nagy tragédia, amely egy nép és egy vezér személye köré fonódik, még ilyen messziségben is9 A nagyszerű szónoki páthosz, amely Kossuth Lajosban élt s amelyhez hasonló képességekkel azóta egyetlenegy hazánkfia sem rendelkezett? Mindezek az okok sokat sejtetnek, esetleg meg is magyaráznak. Az akkori amerikai nép azonban éppen úgy benne élt ebben a protestáns ideológiában, mint Kossuth Lajos. Az amerikai farmer, vasárnapi iskolában felnőtt modern kereskedő, sőt maga a politikus is, aki még nem lett diplomatává, benne élt ebben a hármas tételben s amikor Kossuth Lapost meglátták és meghallották, elmondhatták róla, hogy jelenléte meghaladta hírnevét is. Kossuth nem csak akkor, amikor amerikai lelkészekkel beszólt, hanem a politikai közösségek előtti beszédeiben is természetesen és bőségesen használta a bibliai idézeteket: ebből megismerték s megszerették az ugyanazon evangélium nevelte embert, a testvért. Megítélésünk szerint ez volt Kossuth amerikai sikerének titka, ebben volt adva politikai szerepének kudarca is, mert az amerikai diplomácia már ebben az időben is a nem keresztyén politika útjait járta s inkább akart a nem protestáns Ausztria és a nem protestáns, vagv evangéliumi Oroszországgal szót érteni, mint az evangéliumi lélekből és talajból született szabadsághőssel és nagy államférfiúval. A magyar népet senki sem tanította vagy irányította arra hogy a Ijaza atyjává fogadja őt, mint az ország kormányzóját, a szívnek az ösztönös érzése volt ez. Amerikában sem a nagy újságírói reklám segítségével mélyítették el az p nagyságát, hanem maga a nép a saját szemével és fülével fogadta el magáénak őt, akiben majdnem saját énjére ismert reá. Nem versengő céllal írjuk ezeket a sorokat. De a magyarság életében. mióta a reformáció áldásait érzi és használja, sokszor az volt a helyzet, hogy egyházunk a maga örök kincseit nagy emberek lelkén keresztül áldozta a népnek és a népért Magyarságunkban és egvhá- ziasságunkban a külföld úgy ismert meg, ahogy embereinkben és keresztyén lelkiségünkben a nemzeti gondolatokat evangéliumi talajból felnövekedetteknek látta. Elmondhatjuk azt. hogv a legjobb magyar: Kossuth Lajos a legjobb evangélikus volt. A protestáns egység gondolatát is azért tűzte programmjául, mint politikus is, mint újságíró is, mint protestáns intézmények kezdeményezője is és mint államfő is, mert mint magyar ember és mint evangélikus ember is ezt eme kettősségében jónak, helyesnek ítélte. Elnézzük a színházi hirdetőoszlopokat és olvassuk, hogy március 15-én a Nemzeti Színházban Kossuth-darabot játszanak, a m. kir. Olvastuk A Víg Színházban előadott „A mi kis városunk” című darab sikere egy csapásra ismertté tette Thornton Wilder amerikai író nevét. Nemrégiben jelent meg újra Szent Lajos király hídja című regénye. — Peruban, Lima mellett 1714-ben leszakad franciaországi Szent Lajosról elnevezett, vékony lécekből és faháncsból összeállított híd, amit még az inkák készítettek. Juniper ferenc- rendi szerzetes messziről látja, hogy öt ember, mint apró hangya, hull a szétszakadt hídról a mélységbe és meghal. A szerzetes nem tud belenyugodni a szerencsétlenségbe és elhatározza, hogy megkeresi és az emberek okulására nyilvánosságra hozza az okot, miért is kellett ennek az öt embernek, öt különböző életnek egyszerre elpusztulnia. — Ebből írta Thornton Wilder regényét. Az öt ember életét mondja el, öt különböző részben. Várnék, hogy az író megmagyarázza a szerencsétlenek halálának közös okát. de nem teszi A sorok között azonban érezzük, hogy mindegyik szereplőnek az élete mögött van valami, ami az élet igazi értelmét megadja: a szeretet, s mindegyik akkor hal meg, amikor már megtalálta életének célját és békességét. „Van az elevenek országa, meg a holtak országa s a híd a szeretet, csak az marad meg, az az élet. egyetlen értelme.” — Ma, amikor annyi könyv kerül a piacra, a gyenge és még gyengébb könyvek özönében ajánljuk Thornton Wilder könyvét. Mindenki tiszta örömöt és igazi irodalmi élvezetet talál benne. S. K. Nagy István: A Boldog utcán túl cím alatt bocsátotta közre elbeszéléseit. Az író munkássorból származik, származását nem tagadja meg írásaival sem. Témáit a munkások életéből veszi és a város munkásosztályainak életébe enged bepillantást, hol vidám, hol meg szomorú történeteivel. Néhol szimbolikus történeteket ír, itt gazdag írói fantáziáról teszi tanúbizonyságot. Helyenként még kissé hosszadalmas, de írásai mutatják, hogy nemsokára sikerülni fog levetkőznie ezt a hibáját. A szereplő személyek erőteljes, eleven alakok. A mű kiadója minden dicséretet megérdemel, hogy akkor, amikor mindenki regényt ír vagy regényt ad ki, mert e műfaj nagy konjunktúrának- örvend, bátran „kijött” ilyen „régimódi” és minden író tehetségét erősen próbára tevő elbeszélésgyüjteménnyel. Kiadói ösztöne nem csalta meg: érdekes _ ha kissé itt-ott meghökkentően realisztikus — könyvet hozott ki. (Magyar Élet kiadás.) S. K. Szabédi László: Ész és bűbáj című kritikai tanulmányokat tartalmazó kötettel jelentkezett. Egy kötetbe foglalta több év alatt írt jelentősebb apró tanulmányait. Ez a kötet egv kivételesen világosan látó és beszélő emberrel ismerteti meg az olvasót. Tanulmányainak tárgya főleg az irodalom, a népiség és magyarság egy-egy kérdése. Célja megjelölésére idézzük egyik mondatát: „Nem igazságok termelésére és propagálására, hanem igazságok felfedezésére és tudatosításra kell törekedni”. E gondolat alatt néz végig tárgyain és juttat komoly elgondolko- zásra velük kapcsolatosan. Komoly, nem könnyű könyv. (Magyar Élet kiadás.) kP5
