Evangélikus Élet, 1944 (12. évfolyam, 1-42. szám)
1944-03-04 / 10. szám
pozitív munka, mint hitükért és megmentésükért való munka, a templomhoz tartozik. Kell, hogy ezek velünk énekeljenek, velünk imádkozzanak, velünk vegyenek úrvacsorát, velünk együtt figyeljenek az igehirdetésre, mert közéjük kell szórni újból és újból az Ige magvait és Istennek feléjük sugárzó szeretetének a napfényéből és a felettük való szánakozó kegyelemnek a csendes esőjéből erőt kell kapniok a növekedésre és a termésre. Akármilyen erőszakoknak látszik ez a kifejezés, mégis csak azt kell mondani, hogy a templomban a hívők hitetlensége ellen kell harcolni, — az igaz hitért, a mélyebb hitért, a nemcsak a mindennapi életre, hanem, bizony az életre és halálra szóló hitért kell harcolni. A világ hitetlensége ellen természetesen van mondanivalója az evangéliumnak és ezért kell, hogy legyen mondanivalója minden templomban az igehirdetésnek is. De a templomi .igehirdetések nem fogják megszűntetni a világ hitetlenségét. Mindegyik templomnak megvan a maga rész szerint való munkája. Ez beletartozik az Isten üdvtervébe, a megváltásnak a munkájába és minden templomnak el kell végezni a maga részét. Sokszor úgy érezzük, hogy a templomban hirdetett Isten-ige csak nagyon kevés helyre és csak nagyon alacsony küszöbökön keresztül tud be-bejutni a templomból hazatérő szíveken át a családi otthonokba és a külső életbe. De ez csak emberi mérték, földi centiméter és porszemekből való próbálkozás a házépítésre. Ha nem Isten mindenható erejébe és kegyelmébe való hittel végeznénk a templomokban a sokszor teljesen hatástalannak és eredménytelennek látszó munkát, becsületeslelkű pap nem is tudná végezni. Tisztában kell lenni végül azzal, hogy a hitetlenség elleni küzdelem nem egy bűn: a hitetlenség bűne elleni küzdelem, hanem ez minden bűn elleni harcot jelent. A bűn ugyanis Istentől való elpártolás, vagyis minden bűn hitetlenség. Az már merő lehetetlenség és emberi bolondság, hogy hit nélkül való ember jobban tudná magát megvédelmezni különböző bűnös dolgoktól, gondolatoktól és cselekedetektől, mint a hivő ember. Még a hivő ember is folyton rászorul hite segítségére és még hite segítsége mellett is folyton harcolnia keli bűnei ellen. Luther a maga eleven és nyers dialektikájával így szól erről egyik prédikációjában, melyet Máté 7:17. verse alapján mondott: ,.A hitetlent semmiféle jécselekedete nem üdvözíti. Mintahogv kárhozottá sem a rcsszcselekedete teszi. Hanem a hitetlenség tesz rosszá s ebből a megromlott természetből születik a kárhozatos cselekedet. A megiga- zulás és megromlás tehát nem a cselekedeten, hanem a hiten kezdődik. Az a bűn, mikor a szív elszakad Istentől s többé nem benne bízik. Krisztus is azt tanítja, hogy nem a cselekedeteknél kell kezdeni. Aki jó gyümölcsöt akar, annak a fán kell kezdenie s azt kell megjavítania. Éppen így: aki jócselekedetet akar, nem a cselekedeten kell kezdenie, hanem az emberen magán, akitől a jót várjuk. Az embert pedig semmi sem teheti jóvá, csak a hit egyedül és semmi sem teheti rosszá, csak a hitetlenség egyedül.” Templomaink ezt jól tudják. Ezt cselekszik. Jézustól tanulták. Hitetlenség elleni harcuk a hitért való küzdelem. Szent harc ez abban a nagy háborúságban, amelvet a szánandó ember folvtat a világban és amelybe az ember megmentéséért küldötte Isten az ő Egyszülöttjét, akinek Márk evangéliuma szerint ez volt első szava a hitetlen és elveszendő világhoz: „Térjetek meg és higvjetek az evangéliumnak ” (Mk. 1 : 11.) ból. Ezt a könyvet mindenkinek olvasnia kell, aki a magyar népdalról beszél, vagy azt szereti. (Magyar Élet kiadás) kp. Láttuk A Nemzeti Szalonban a törzstagok második kiállítása látható. Érdekes és művészi szempontból értékes kiállítás, egy pár egészen kiváló alkotással. Az egész tárlat egységes és szép, bár korban s az alkotás évében meglehetősen nagy eltérések vannak a művészek között. Egy azonban az irány, anélkül, hogy uniformizált vagy unalmas lenne. A kiállított képek közül: Bernáth Aurél sötét tónusú pasztell csendélete. Burg- hardt Rezső: Folyópart este c. olajképe, Edvi Illés Aladár: Nyárfák; Glatz Oszkár: Domboldal, Hubay Andor: Fények, Márffy Ödön: Sziklás part c. képe tetszett. A legjobban azonban Szőnyi István: Falusi parasztudvar című olaj- képe ragadja meg a figyelmet. Gallé Tibor egynapos műteremkiállításon mutatta be újabb termését. Ezúttal nem vízfestményekkel, hanem színes krétarajzokkal állt a közönség elé. Erdélyi tájai és városrészletei egyaránt nagy művészi felkészültségről, pompás, a lényeget megragadó erőről és kifejezőkészségről tesznek bizonyságot. Gallé Tibor újra megmutatta, éppúgy mint a múltban Dalmáciái képeivel, hogy művészi életünknek igen jelentős és reprezentáns tagja. A bagdadi borbély, Cornelius Péter operája, Operaházunk legújabb felújítása. Ez a remek kétfelvonásos vígopera egyike az operaszínpadon látott legglevenebb müveknek. Cornélius érdekes módon használja fel operájában a személyt jelző motívumokat. Az előadás rendezése láthatólag nagy súlyt fektetett a mű friss és eleven jellegére, enhek köszönhető, hogy kellemes estét es sok élvezetet szerez a hallgatóságnak. A Benedek ház újra drámai húrokat pengető magyar film. Sok jó és jól játszott drámai, feszült jelenete mellett azonban egy-két gyengébb jelenet és stílustörést jelentő melléfogás :'s becsúszott. Ezek a jelenetek a magyar filmnek megszokott vonásait idézik és kissé a giccs felé hajlanak. Mint „nemesponyva" kiváló, de mint dráma, még nem egészen kiforrott. Le kellene már szoknunk a közönség ilyen irányú kiszolgálásáról. és bízni abban, hogy ami kcmo’y és jó, az is tetszik majd a nézőknek Az első csók, francia vígjáték a szokásos meghökkentő és friss kezdettel. A helyzet alakulása egészen a francia vígjátékok szabályai szerint folyik, egv-egy apró tűszúrással jobbra is, balra is. Újra sok jó epizódszereplőt és alakot láthatunk, úgyhogy egy percig sem unatkozunk. Kár, hogy a vége felé .egy kissé húzódik, nyúlik a darab és nem zárul azzal a tempóval, mint arríi- vel kezdődött. Ennek ellenére jó szórakozás. kp. Leiké szbeiktatás. Az egri egyház- község egyhangúlag meghívott lelki- pásztorát, dr. Ottlyk Ernőt febr. 20-án szép ünnepség keretében iktatta be hivatalába Marcsek János esperes. 6 A testvéregyház köréből. Antal Gábor emlékünnepélyt rendeztek Komáromban a néhai püspök születésének 100 éves fordulója alkalmából. Galambos Zoltán lelkész előadásában megemlékezett arról, hogy Antal Gábor püspök volt egyik első pártfogója az akkor még gyermekcipőben járó bel- missziós mozgalomnak. A dunántúli ref. egyházkerületnek kb. 1 millió békebeli magyar koronát szerzett részben, mint segélyt, részben, mint alapítványt. Az ENOSz. szeretetvendégsége. Az Evangélikus Nők Országos Szövetsége március 8-án V26 órakor a Deák-téri leánygimnázium dísztermében szeretet- vendégséget rendez, melyen dr. Vladár Gábor kúriai tanácselnök, egyházmegyei felügyelő tart előadást. Énekel Basilides Mária, az Operaház tagja. Gyülekezeti nap. Az újvidéki Luther- Szövetség febr. 27-én gyülekezeti napot rendezett, melyen Keveházi Ottmár tótkomlósi vallástanító-lelkész tartott előadást: „Az egyház a kísértések tü- zében” címmel.
