Evangélikus Élet, 1941 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1941-12-13 / 50. szám
EftNCaikUÍELCT lekezetek elnökségét — végzi Kapi Béla püspök —: tegyék ezt az ügyet együttesen sürgős megfontolás tárgyává és igen sürgősen jelentsék be nálam, hogy mekkora évenkénti összeget biztosítanak egyházunk lelkészutánpótlásának szükségleteire". (MÉ) Evangélizáeió. Kolozsvárt december 7-én fejeződött be a 8 napos evangéli- záció. Az evangélizáeió szolgálatát vitéz Sréter Ferenc, dr. Mády Zoltán és Győri János végezte. — Dec. 7—14. napjain Ácsán, 8—10. napjain Kassán, 14—21. napjain a diósgyőrvasgyári gyülekezetben lesz evangélizáeió. Reményik-emlékiimiepek. Az Evangélikus Nőegyesületek Országos Szövetsége december 9-én, a kelenföldi egyházközség tanácstermében Reményik-emlék- ünnepet tartott, amelyen az emlékbeszédet Járosi Andor kolozsvári esperes mondotta. — Ugyancsak emlékünnepet tartott a Magyar Kulturális Egyesületek Országos Szövetsége a Zeneművészeti Főiskola nagytermében, december 11-én, amelyen bevezetőt mondott dr. Voino- vich Géza, Reményik Sándor életéről és müveiről dr. Hankiss János és Járosi ! Andor, ezenkívül Reményik-verseket és dalokat adtak elő. — December lG-án a pécsi ev. egyházközség tart emlékestet, melyen a bevezetőt Veöreös Sándoi mondja, Reményik életét és költészetét pedig Káldy Zoltán segédlelkész ismerteti. Felügyelő-beiktatás. A csomádi egyházközség bensőséges ünnepség keretében fogadta és iktatta be felügyelői tisztébe dr. Mády Zoltán egyetemi magántanárt. Az evangélikus többségű község zászlókkal díszített házai között vonult a menet a lelkészlak elé, ahol a presbitérium, a községi képviselőtestület, az iskolák tanulóifjúsága és a társadalmi egyesületek kiküldöttei várLák az új felügyelőt. A beiktatást Zászkaliczky Pál esperes végezte. Istentisztelet után ünnepi közgyűlés volt, amelyen a beiktatott felügyelőt az esperesség részéről Zászkaliczky Pál, az egyházkerület részéről vitéz Sréter Ferenc, a gyülekezet részéről Lucsán Márton helyi lelkész és még sokan üdvözölték. Dr. Mády Zoltán megköszönte az üdvözléseket és bizonyságtevő életből fakadt, gazdag tartalmú székfoglalót mondott. Karácsonyi hangverseny. A budapest- fasori Luther Szövetség és Nőegylet dec. 7-én tartott egyházi hangversenyén, melynek jövedelme szép összeget hozott a szegények karácsonyára, Peskó Zoltán művész orgonajátékkal tolmácsolta Dubois, Perényi, Gárdonyi, Bach, An- talfy műveit, Molnár Klára hegedüszá- mokat, Bogdán Gyuláné énekszámokat és a fasori ev. énekkar ádventi és karácsonyi kórusokat adott elő. Az Országos Bethlen Gábor Szövetség dec. 12-én tartott választmányi ülésén részletes beszámolót adott a f. évi III. Országos Protestáns Napokról. A kelenföldi egyházközség dec. 14-én fél 6 órai kezdettel a gyülekezet tanácstermében Szánthó Róbert-emlékestet tart. A pécsi egyetemi Luther Szövetség teaestélyén dr. Bruhács Lajos tartott előadást: „Egyház és állam" címen. Az Özvegy Papnék Otthona kistarcsai szép és kényelmes házában jutányosán számított havi díjért teljes ellátásra felvesznek középosztálybeli magános idősebb nőket. Részletes felvilágosítások szerezhetők az Otthon felügyelőségétől Kistarcsán. Azonossági szám 1929. július 27-én Genfben aláírtak a Népszövetségben tömörült hatalmak egy egyezményt, amely a harcoló katonák, halottak, sebesültek, hadifoglyok nyilvántartását az „azonossági szám” alapján oldja meg. Csodálatos, hogy akkoriban nem kürtölte szét a sajtó ezt az eseményt, pedig a magyar ész, magyar praktikusság, egyszerűsítés és rendszerezés győzelme volt ez minden más, hasonló erényekkel évszázadok óta dicsekedő nemzet felett. Az „azonossági szám“ elfogadott javaslata ugyanis a magyar Folba János tábori lelkész találmánya volt. Hogy mennyire szükség volt erre a találmányra, annak illusztrálására vegyük csak ezt az egy adatot: az 1914—18-as világháborúban 11 millió ember tűnt el. Sem halálát, sem hadifogságba jutását nem lehetett megállapítani. De ebből a 11 millióból is 2 és lU millió esett a monarchiára, akinek nyilvántartása a legrosszabb volt. Még 1925- ben se lehetett felderíteni 250.000 eltűnt hollétét. Mert az a „személy- jegy”, amit a monarchia katonái nadrágjuk külön zsebében hordtak, mindenre alkalmas volt, csak a helyes, gyors és észszerű nyilvántartásra nem. Rengeteg családot borítottak gyászba azzal az értesítéssel, hogy hozzátartozójuk hősi halált halt s pár hét múlva levelet küldött a „hősi halott”, hogy él és egészséges. Kiderült, hogy rongyos nadrágját elcserélte egy halott vadonatúj ruhadarabjával, de a „személy-jegy” kicserélését vagy elfelejtette, vagy nem volt rá ideje. Rengeteg esetben írták rosszul a nevet vagy olvasták rosszul odakint, hisz hányféle nemzetiségű katonája volt a monarchiának! A halottokmány olás is szörnyűségesen lassú eljárás volt. Egy nagy gyűjtőív kitöltése esetenként egy-egy órai időt vett igénybe. Egy nagyobb ütközet hősi halottainak anyakönyvezése hónapokig húzódott el. Közben nem egy lelkész esett el maga is, vagy került ellenséges fogságba. Ilyenkor vele pusztult a drága és pótolhatatlan okmányanyag. De az az út, míg egy anyakönyvi adat „eljutott odáig”, az se volt rövid a monarchiában. Ezred, hadosztály, hadsereg, wieni központ, póttest, katonai parancsnokság, belügyminisztérium, állami anyakönyvvezető voltak állomásai. így érthető, hogy 1919. év februárjáig még csak az 1914-es anyakönyvezési anyag 100/o-a se jutott el az anyakönyvvezetőkig. Még a világháború idején rájöttek arra is, hogy a „személy-jegy” veszedelmes szerszám a hadititkok szempontjából is. Az ellenség köny- nyedén következtethetett belőle átcsoportosításokra, csapateltolásokra s így a hadvezetőség haditerveire. Ezért aztán az ellenség hírszolgálata egyszerűen elszedette ezeket a személy-jegyeket a kezébe került halottaktól, sebesültektől, hadifoglyoktól. Hány halott, sebesült, hadifogoly tűnt el ezen az úton is! Mindezek alapos ismerete késztette Folba János tábori lelkészt, hogy fejét valami olyan rendszer kitalálásán törje, amelyik kiküszöbölheti mindezeket a hibákat, gyorssá, biztossá teszi az anyakönyvvezetést és semmi teret nem ad az ellenséges kémek munkájának. Már a világháború alatt az ő javaslatára rendelték el, hogy a „személy-jegy” fémtasakját ne a ruhában, hanem nyakba akasztva viseljék, mint a német véderő tagjai. A háború után pedig hosszas munkával kidolgozta a Genfben nemzetközileg elfogadott „azonossági szám” és „azonossági jegy” rendszerét. (Folytatjuk) FOGLYOK ANGYALA című cikksorozatunk a legvonzóbb egyéniségű és legáldottabb életű finn asszonynak, Wrede Matild bárónőnek életéről, könyvalakban is megjelent. Kibővült több olyan fejezettel, amely lapunk hasábjain már nem nyert helyet. Olvasóinknak bizonyára nem kell ajánlanunk ezt a könyvet. Megragadó tartalmáról, építő és missziói erejéről ki-ki meggyőződhetett az év folyamán. De ha karácsonyi könyvajándékainkban ki szeretnénk fejezni a karácsonyi ajándékozás tulajdonképpeni értelmét, Isten kimondhatatlan nagy ajándékára, Krisztus evangéliumára való elmékezést, akkor keresve se találhatnánk alkalmasabb könyvet a Foglyok angyalá-nál. Ifjúságnak és felnőtteknek egyaránt építő, kedves olvasmány lehet. A majd 200 oldalas könyv, egészvászon- kötésben, ízléses borítólappal, 4.— P-ért kapható kiadóhivatalunkban (Budapest, VII., Damjanich-u. 28/b.) és az egyházi könyvkereskedésekben. Portóra, csomagolásra 20 fillér mellékelendő. Csekklapszám: 20.412. (A küldött összeg rendeltetését kérjük a csekken feltüntetni.) — Ajánljuk ezt a jó könyvet ismerőseinknek is! 8
