Evangélikus Élet, 1941 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1941-01-25 / 4. szám
pítani, hogy számszerint körülbelül mi lehetett az eredmény, akkor a kép még szomorúbb. A megállapítás elve a következő. Egy-egv könyv egy-egy listának 1, vagy 2, vagy 3... stb. helyén szerepelhet. Összesen 10 hely egyikén. Ha most az első helyet 10, a másodikat 9, és így tovább fogyó számokkal értékeljük (pontozzuk), akkor a 23 külföldi által elért pontszám 1742, míg a 37 magyar által elért csak 1112 lesz. Az első 10 között ebben a versenyben 6 a külföldi, az első 4 helyet magasan és vitathatatlanul tartja. Talán nem lesz érdektelen, ha leközöljük ezt a listát: 1. L. Bromfield: Árvíz Indiában szerepel 49 listán 281 ponttal 2. J. Steinbeck: Érik a gyümölcs 51 „ ^ 254 „ 3. A. J. Chronin: A hattyúcímeres kastély n 51 „ 241 „ 4. C. Hutchinson: Testamentum n 36 „ 202 „ 5. Passuth L.: Nápolyi Johanna jj 23 „ 145 „ 6. Márai Sándor: Vendégjáték B-ban. 7. R. M. du Gard: Amit még el kellett >> 18 „ 90 „ mondani >> 18 „ 81 „ 8. Ignácz Rózsa: Született Moldvában > j 20 „ 80 „ 9. J. Erskine: A boldogtalan Villon... n 21 „ 78 „ 10. Harsányi Zsolt: Élni jó > > 18 „ 70 „ Érdekes a 23 külföldi szerző nemzetiségi megoszlása is. Az angolamerikai szellemet képviseli 13, a franciát 2, finn, holland, japán, spanyol, portugál 1—1 szerző, és származására nézve orosznak mondható 2, németnek 1. Érdekes fény vetődik ebből a könyvpolitikára: minél messzebbről, annál jobb. Minél általánosabb, annál megfelelőbb. Mindenesetre nagyon feltűnő az, hogy az angol-amerikai irodalom olyan nagymértékben van képviselve, úgyhogy azt kell kérdeznünk: vájjon, mi lehet az, amit sehonnan más irányból nem kaphatunk, csak éppen az angolszász országokból? És nincsen, nem lehet más felelet, mint: a demokrácia. És mi az a szellem, amitől félnek a könyvkiadók, és amit úgylátszik nem követelnek a vásárlók? Nem lehet más válasz, mint ez az egy: a magyar, öntudatosan magyar, nemzeti és szociális szellem. De a 4 magyar közül is csak 2 tárgyalja a magyar sorsot. Passuth és Ignácz Rózsa könyve. Harsányi műve Rubensről szól, Márai hőse: Casanova. A további 10 közül (sorrendben) Pearl S. Buck, Makkai S., R. Llewellyn, Láng György (Bach-ról), E. Bronte, v Somogyváry, Vaszary Gábor (A nő a pokolban is úr), Chronin, Sillanpää és Márai (Kaland), újra csak 2 van, amelyik a magyar életről szól: Makkai S. és v. Somogyvári trilógiája. Szomorú kép ez. A középosztály kapkodásának, tájékozatlanságának és nemtörődömségének képe. Valamit központilag kellene kezdeni, hogy javuljon a helyzet. Kemény Péter. Az új békéscsabai énekeskönyv Örömmel vettem kézbe a békéscsabai énekeskönyv XVI. átdolgozott kiadását. Ismerve az előző kiadásokat, alig ismertem rá. Legfeljebb a külső formája hasonlít a régiekhez, az anyag nagyrésze azonban új. Akik ismerik a régi békéscsabai énekeskönyvet s magyarosodó gyülekezeteinkben sokat kínlódtak vele; bosszankodtak magyartalansága miatt, ezt az énekeskönyvet nem mint XVI. átdolgozott kiadást, hanem mint új énekeskönyvet örömmel köszöntik. Még meg sem jelent, máris hallottam olyan érvelést, hogy könnyű volt ezt kiadni, hiszen rendelkezésére állott a dunántúli, a nemrégen megjelent szarvasi énekeskönyv, a magyar Tranoscius és a Magócs-féle halotti énekeskönyv. Igen, ha egy gazdag, ezres számokkal dolgozó szövegkönyvet akart volna adni, könnyű lett volna a dolga; mindegyikből kivehette volna a legjavát. Ezzel szemben meg kell állapítanunk, hogy az új békéscsabai énekeskönyv visszanyúlik a reformáció korára, sőt a középkorba, fáradtságot nem kímélve gyűjti össze és rendezi az anyagot. Éppen ezért azt kell mondanunk, hogy az anyag nagyrésze önálló. Igaz, hogy átvett a dunántúli énekeskönyvből 111 éneket, azok nagyrészét azonban szinte kénytelen volt átvenni. Körülbelül ez az, amit mint a dunántúli énekeskönyv gyöngyszemeit feltétlenül át kellett dúló nagy közmunkákban gazdag időszaka. Az Alföldnek azonban új veszélye van, amit éppen a gátépítésekkel idéztek elő. Kogutovitz szegedi professzor tudományosan megindokolva megírta, hogy éppen a gátak akadályozzák meg a belvizeknek a nagy folyókba való ömlését, úgyhogy ezeknek felgyülemlése idézi elő az új áradásokat. Nem a folyóink öntenek ki, de a vadvizeink nem tudnak lefolyni. Nem segít semmi, csak a csatornázás. Egy, az egész ország talaj, víz és csapadék viszonyaival számot vető tervszerű csatornázás segít csak. Ezzel nemcsak az Alföld ármentesítése, de az Alföld talajjavításának szüksége is megoldódnék. Az Alföld csatornázására országos törvényt hoztunk. A munka előhaladásáról újra és újra jelentéseket tesznek. Mért nem lehet akkor megakadályozni a ma különösen nagy horderejű veszélyeket a munka gyorsításával, s nagyobb tőkebefektetéssel? Ebben a kérdésben — a természet figyelmeztet minket évről-évre — nem lehet alku, nem lehet takarékoskodás és nem segíthet a bölcs mérséklet. Minden mozgósítható tőkét, minden mozgósítható munkát az Alföld csatornázására kell fordítani! Mi a keresztyén Magyarországot nem abban akarjuk látni, hogy a közös hibáink miatt bajbajutottjainkat a társadalom nagyszerű mozgalmakban segítse új élethez, de abban, hogy bölcs előrelátással, közös áldozattal és közös munkával mindenkinek biztosítsuk az életét, vagyonát, termését, a reménységét az élethez. A keresztyén Magyarország biztonságot adjon minden magyarnak s ne áltassuk magunkat az utólag jövő karitász bűnbánati filléreivel! dyl. KÜLFÖLDI HÍREK A Svéd Rádió-társaság körkérdést intézett, hallgatóihoz ezzel a címmel: A keresztyénség és a korszerű igehirdetés. A beérkezett válaszok legtöbbje azt a kívánalmat juttatta kifejezésre, hogy az igehirdetés tartalma és nyelve legyen modern. Az angol keresztyének egymásközt való beszélgetéseikben, de a szigetről a szárazföldre írott leveleikben is sokat foglalkoznak a háború kimenetelének kérdéseivel. Többen felteszik a kérdést: jó volna-e, ha Anglia nyerné meg a háboriit? A kérdés taglalói közül sokan azt a hihetetlen elvet vallják, hogy Anglia győzelem esetén elárulná, megtagadná és keresztre feszítené Krisztust. Ezek a nyilatkozatok sokat foglalkoznak a keresztyén egyházak közötti ellentétekkel is. Ezzel az állapottal szemben azt hangoztatják, hogy a szétszakadozottság nem Krisztus akarata szerint való. Ezen okok miatt is, de a háború miatt is nagy mértékben nő az angol keresztyénség köreiben a felelősség kérdése. Magnus Pfannstill svéd lelkész és theológiai tanár, aki a Protestáns Világszövetség gyülekezése alkalmával Budapesten nagyon megszerette a magyar evangélikusokat, s aki e szövetség minden országban tartott gyűlésen osztatlan népszerűségnek örvendett, 1940. XII. 9-én meghalt. 5
