Evangélikus Élet, 1941 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1941-02-15 / 7. szám
ját ismerjük és elismerjük, olvasóink táborában nem is kell bemutatnunk, hiszen nem egy esetben hoztunk már könyveiről ismertetéseket. Miután pedig a magyar könyvkultúra anyaga és céljai tekintetében egy véleményen vagyunk és egymással sok ponton találkozunk, cikkét csupán félreértésből származó érzékenykedésnek tekintjük. K. P. Meghívó az Országos Luther Szövetség 1941. évi február hó 25-én, kedden d. u. 6 órakor Budapesten, saját helyiségében (IV., Bástya-u. 12.) tartandó rendkívüli országos közgyűlésre. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Az O. L. Sz. egyesületi lelkészi állása meghívó- levelének és díjlevelének végleges megállapítása. 3. Az O. L. Sz. egyesületi lelkészi állásának betöltése, illetve a betöltéssel szükségessé vált intézkedések. 4. Folyó ügyek. 5. Indítványok. Budapest, 1940. december 17. országos választmányi ülés határozatából. Az Országos Luther Szövetség Országos Választmánya. A közgyűlést megelőzően ugyanazon a helyen d. u. V26 órakor országos választmányi ülés lesz, mely előkészíti a fenti tárgysorozatot. KÜLFÖLDI HÍREK Teológiai doktori méltóságától megfosztották Dr. fii. Paul Tillich volt frankfurti filozófiai egyetemi tanárt, aki Amerikába vándorolt ki s a New- yorki Columbia egyetemen tanít. A breslaui katolikus püspök felhívást bocsátott ki a lelkészekhez és az írókhoz, hogy beszédeikben és műveikben kerüljenek minden olyan gondolatot és hangot, mely a harcban álló nép és katonák bizakodó harcikészségét csökkentené. A francia biblia társaság a német vezérkar engedélyével 9000 francia nyelvű Üjszövetséget oszthatott ki a Német- metországban tartózkodó francia hadifogoly katonák között. Engedélyt kaptak a fogolytáborokban dolgozó francia katonalelkészek arra is, hogy mivel némely fogolytáborban kevés a protestánsok száma, a lelkész tehet javaslatot a hadifoglyok olyan csoportosítására, melynek rendezésével nagy mértékben kevesbül a haditáborokat gondozó lelkészek munkája. Legalább is kisebb távolságokra központosíthatja munkáját és figyelmét. A francia protestánsok 3/7 része a meg nem szállott, 4/7 része a megszállott területen él. A lelkészek mindkét területen teljes szabadsággal végzik munkájukat. Különösen Párizsban folyik nagy tempóban az egyházi munka s a párizsi evangélikus és református lelkészek mondanivalóikban határozott bátorságot mutatnak, de ebben a tevékenységükben senki sem akadályozza 6 Kevesen tudják ... hogy a tállyai lelkészi hivatalban ma is őrzik Kossuth Lajosnak Turinból, 1874. május 4-én írt levelének hites másolatát. Egy időben tűzvész pusztított Tállyán s elégtek az egyházi anyakönyvek is. Haj ász Pál akkori lelkész a tűzvészben elpusztult anyakönyv híjján Kossuth- tól születési adatait kérte. A „kereszteltek anyakönyve 1810—1918“ első oldalán van a levélmásolat. „Én magam e szüléktől 1802-ben születtem Zemplén megyében, Monokon. Ennyi az, amit egész bizonysággal mondhatok. Többet nem. Emlékszem az aranyozott, rézcsattos családi bibliára, amelyből szokás volt atyám hazánál vasárnaponként néhány fejezetet felolvasni s egy-egy zsoltárt elénekelni s amelybe az én és nővéreim születésnap jai a keresztelés adataival ősi szokás szerint be voltak jegyezve. A szüleim emléke iránti kegyeletnél fogva ereklyéül becsülném ezt a rézcsattos bibliát, ha megvolna. De elpusztult ez is viharos életem fergetegesen... Nem áprilisban születtem, hanem hogy mikor, azt bízóén teljes bizonysággal nem mondhatom. Úgy rémlik előttem, hogy szeptemberben születtem 16-ik és 19-ik közt, alkalmasint 19-ikén. Tehát, ha az anya- könyvtartási pontosság a csorba keresztelési bevallás kitöltését csakugyan megkívánná, méltóztassék odajegyezni nevem mellé, hogy születési évem hónapja és napja nem tudatik. Mindennek megvan a maga haszna. Születésem napja nem lévén tudva, nem lesz nap. mely emlékezetemet felélessze s így nevem hamarább lesüllyed oda, ahova kívánkozom, a feledékenység Örvényébe.“ . . . hogy Kossuthot Tállyán keresztelték. Keresztelési templomának ősi oltárától balra van a keresztelő medence, benne az ón tálka és csésze. Ebből csurgatták a keresztvizet a csöop Kossuth Lajos fejére. A medence fedőjéről kifakult piros, fehér, zöld szalag csüng. A templom jobboldali falának belső részén babérlevelekkel koszorúzott márványtábla ékeskedik ezzel a felírással: ,,E templom, melvben 1802. Szeptember Havában Kossuth Lajos Nagy Hazánk fia Megkereszteltetett. Épült 1790-ben. Megújíttatott Országos Közadakozásból 1892-ben S Üjból Fölszenteltetett U A. Évi Sept. 19-én, Kossuth Lajos 90-ik évi Születésnapján.“ . . . hogy Maróthy Jenő, a kedves hangú novellaíró a kis vanvarci parochián született. Emlékét a ház falában elhelyezett márvánvtábla jelzi. „Ebben a házban született 1895 ápr. 24-én Maróthy Jenő, a fiatalon elhalt kiváló író. E házban látta meg a napvilágot. Hű tolla mindig nemes, tiszta volt, Magyar szívből magyar szívhez dalolt, Míg ráborultak a magyar virágok. Emelték barátai 1938.“ . . , hogy Veres Pálné, a nőnevelés buzgó úttörőié az akáclombos vanvarci temetőben pihen. A magyar tanítóság az ottani templomban emléktáblával tisztelte meg Ennek szövege ígv hangzik: „Veres Pálné született Beniczkv Herminnek. magasabb nőnevelésünk úttörőiének, a mintaasszonvnak. Nőgrád vármegve örök büszkeségének emlékére állította a vármegve közönsége a Nógrád vármegyei Tanítóegyesület kezdeményezésére, 1902. szept. 27.“ ...hogy a sopronmegvei Nagvgeresden szolgálta az egvház Lírát Pálfy József és Haubner Máté. Pálfv innen került a soproni tanítóképzőhöz, mint annak megalapítói a. Haubner Máté szuperintendens a szabadságharc idején kiadott körlevele miatt éppen fogságot szenvedett Kufsteinban, amikor a gvülekezet közbizalma egvhangú lelkesedéssel őt hívta meg lelkipásztorának. Megválasztását a kerületi helvtartóság csak hosszabb idő múlva erősítette meg, de 7 évi áldásos munkásságának emlékét ma is kegyelettel őrzik. . . . hogy Vanvolán. ebben a kis veszprémmegvei faluban született a múlt századnak egvik legkiválóbb íróia és nevelőié. Vajda Péter, a szarvasi gimnázium volt tanára. Erkölcsi beszédei miatt a bécsi Kan-
